A csábítás illata<br/>

Vágólapra másolva!
Az orchideák az illatanyagok fortélyos keverékével csalogatják magukhoz a virágporral megrakott hím méheket, adták közre a napokban a hírt biológusok. A felfedezések alapján azt hihetjük, hogy mint a reklámügynökségek szerte a világon, a növények is "tudják", hogy a szex jól eladható.
Vágólapra másolva!

A növények a csábítás különböző módszereivel vonzzák magukhoz a lehetséges beporzókat. A varázslat a gyönyörű színektől a nektár édes illatáig sok minden lehet, még a rothadó hús csípős szaga is ide sorolható. Sok növény egy másik faj szerelmi ösztönére bízza szaporodási szükségleteinek kielégítését – ezeknek a virágai például egy nőstény rovar színét vagy alakját utánozzák, hogy ezzel magukhoz csábítsák a hímeket. Florian Schiestl, a Bécsi Egyetem egyik evolúciós biológusa felfedezte, hogy az Ophrys sphegodes nevű orchidea virágai nem csak a kinézetét utánozzák az Andrena nigroaenea nevű méh nőstényének, hanem a különleges illatát is.
Schiestl, valamint svéd és német kollégái gázkromatográfiával kiválasztották a nőstény méhnek azt a illatanyagát, amely szexuálisan vonzza a hímeket, ezután minden összetevőnél mérték a hímek csápjainak elektronikus válaszát, hogy meghatározzák, melyik aktív közülük. A kutatócsoport azt vette észre, hogy a méh illatanyagában az összetevők aránya feltűnően hasonló az orchideákéhoz. Amikor mind az orchidea, mind a méhek illatanyagkivonatát, illetve mindkettő szintetikus változatát felhasználták, a hím méheket mindegyik megvadította. Amikor a kutatók kipróbálták ugyanezen faj másik orchideáinak kivonatát és az Ophrys sphegodes leveleiből nyert kivonatokat – melyek mindegyike ugyanazzal az összetétellel rendelkezik, csak az arányok mások –, nem kaptak szexuális választ a hímektől.
Az eredmények ellentmondanak a korábbi kutatásoknak, amelyek eredménye szerint az Ophrys illata nem felelt meg a nőstény méh illatának. Azonban Schiestl munkája meggyőzte Jocelyn Millart, aki úgy véli, hogy ez egy nagy lépés a korábbi kutatásokhoz képest, mivel a hímek csápjait használták az aktív összetétel azonosításához. Millar, a kaliforniai egyetem kémiai ökológusa reméli, hogy egyre több tanulmány készül arról a jelenségről, amit ő a rovar-növény interakción alapuló együttfejlődés kitűnő példáinak tart.

Ajánló:

Katalógus. ...még több kép és leírás.