Az öregedő férgek új megvilágításban láttatják az emberi öregedést<br/>

A legújabb kutatások szerint egy féregfaj egyedeinek élettartamát meg lehet duplázni, mindössze egyetlen gén manipulálásával. Ez a felfedezés áttörést jelent az öregedés megértésében, és egyszer talán hasonló eljárás lesz alkalmazható az emberekre is.

A Caenorhabditis elegans egy kis orsógiliszta, hosszú latin névvel. Körülbelül gombostűfejnyi méretű, és a még nála is kisebb baktériumokkal táplálkozik. Természetes körülmények között két-három héten belül utoléri a halál.
Igen ám, de a legújabb kutatások szerint életének hosszát meg lehet duplázni. És mindezt egyetlen gén manipulálásával. Úgy tűnik, a C. elegans öregedési mechanizmusát, vagy annak legalábbis egy részét, egyetlen gén szabályozza. Ez a felfedezés áttörést jelent az öregedés megértésében, és egyszer, talán a távoli jövőben, egy hasonló eljárás alkalmazható lesz az emberekre is. A felfedező, Cynthia Kenyon, részletes beszámolója a Nature c. tudományos hetilapban jelent meg.
A tudományos érdeklődés nem új a C. elegans esetében. Az állatka a genetikusok egyik kedvence, mert génállománya néhány vonásban hasonlít az emberére, tenyésztése pedig egyszerű. A kutatások során kiderült, hogy a daf-2 jelű gén kifejeződésének (hatásának) akadályozásával a féreg élettartama megduplázható. A féregben ez a gén gyorsítja az öregedési folyamatot, és amennyiben nem működik, az állat sokkal tovább marad életben. Sőt, természetes életkorán túl is fiatalosan, normálisan viselkedik.
A daf-2 azokhoz az emberi génekhez hasonlóan működik, amelyek a hormonháztartást, a sejtnövekedést és az anyagcsere-folyamatokat szabályozzák. Amennyiben az alacsonyabbrendű életformákban felfedezett genetikai hatások akármilyen hasonlóságot mutatnak azokhoz a folyamatokhoz, melyek az emberekben is lejátszódnak, akkor 10-20 éven belül befolyásolni tudjuk majd az emberi öregedés mértékét. Legalábbis ezt állítja a felfedező, s hozzáteszi, hogy véleménye szerint alapvető fontosságú dologba botlottak kutatócsoportjával. A vizsgálatok most egy olyan projekt keretében folytatódnak, ahol egerekben vadásznak hasonló gén(ek)re. A végső cél azonban a gyakorlati alkalmazásban rejlik: az ember öregkori életminőségének javításában, valamint a hosszabb élettartam elérésében.

Ajánló:

Egy link azoknak, akiket a téma komolyabban is érdekel.