Ez a kutatás bűzlik! - Szaglászó tudósok a gyógyítás szolgálatában<br/>

Betegségeink ma már egyre nehezebben rejtőzhetnek el, de ennek oka a folyamatosan fejlődő technika mellett abban a régóta nem változó emberi műszerben is keresendő, amit orrnak hívunk. A "szagtudomány" számos más hasznos eredménnyel is büszkélkedhet.

Philadelphiában 31 éve működik egy non-profit intézmény, a Monell Chemical Senses Központ, amely egyedülálló az országban. Több mint 50 tudós foglalkozik itt kizárólag a szagokkal, ízekkel és a kémiai ingerlés egyéb módjaival. Az egyikük George Preti (ő látható a fényképen), aki az USA egyik első számú testszag-specialistája.
Nem ritka, hogy szimatolva közeledik betegei felé, beszagol a hónaljuk alá, vagy a nyakuk mellől vesz egy-két mély lélegzetet, esetleg lassan végigszaglássza egész testüket vagy kér egy mély kilégzést a saját arcába. Diagnosztizáló eszköze ugyanis nem más, mint az orra.
Persze ezek a vizsgálatok csak akkor lehetnek eredményesek, ha előttük a betegek legalább öt napig nem használnak dezodort és parfümöket, csak illatosítás nélküli szappannal mosakodnak, és nem mossák a hónaljukat. Sőt, a vizsgálat előtti éjszaka koplalniuk kell, és fogat sem moshatnak. Ezek a megszorítások szükségesek a természetes emberi szagok, a légzési és tüdőtesztek, a nyálból és a hónaljváladékból kinyert baktériumtenyészetek eredményes értékeléséhez.
Mint látható, a tudósok munkájához kapcsolódó feladatok sokszor az undor határát súrolják, eredményeik mégis döntő fontosságú információkat nyújthatnak különféle betegségekkel, veszélyes vegyszerekkel vagy az élelmiszerek minőségével kapcsolatban. Saját véleményük szerint az általuk vizsgált folyamatok hasznos gyógyászati megoldásokhoz vezetnek majd a jövőben.
Egyeseknek azonban kizárólag az ő kutatásaik jelentik egy jobb élet reményét. Van például egy ritka betegség, aminek hatására az embernek olyan szaga lesz, mint a rohadt halnak. Egyes kutatók azzal foglalkoznak, hogy mi okoz ilyen és ehhez hasonló betegségeket. Más kutatók arra koncentrálnak, hogy miként befolyásolja a cigarettázás az anyatej összetételét, s ez által a csecsemők fejlődését. Megint mások szintén az anyatejet és a csecsemők fejlődését vizsgálják, de cigarettázás helyett az alkoholfogyasztással összefüggésben. Ennek eredményei szerint azok a gyerekek, akik alkohollal "ízesített" anyatejet voltak kénytelenek fogyasztani, általában hamarabb elalszanak, de csak rövidebb időszakokra. Ezek az információk nagyon hasznosak lehetnek például a gyermekgyógyászok számára.
Több mint 50 illatszer-, élelmiszer-, gyógyszerészeti- és háztartási termékeket gyártó cég támogatja a központot, köztük például a Colgate-Palmolive vagy a Campbell Soup is. Cserébe olyan hasznos adatokhoz jutnak a kutatásokból, mint például az, hogy melyik illatszert kedvelik a leginkább az emberek a dezodorokban, vagy hogy melyik ízek a legnépszerűbbek.
Érdekes, hogy az egyik kutató 20 éves "szagtudományi" tapasztalattal a háta mögött egyre inkább olyan szagokat kedvel, melyeket a legtöbben kellemetlennek tartanak. Jelenleg például a borz-szagot szereti.

Ajánló:

Néhány oldal a testszagról. "Szagtudományi" kutatások felsőfokon.