Szedjünk stresszt!<br/>

Hirtelen fellépő stresszhelyzetben a hormonok korai figyelmeztető jeleket küldenek az immunrendszer sejtjeinek, így készítve fel őket a stresszre adott válaszra, állítják a New Yorki Rockefeller Egyetem kutatói. Ez ellentmond annak az elterjedt nézetnek, miszerint a stressz kifejezetten káros.

McEwen patkányokon mutatta ki először, hogy a mellékvese által termelt stresszhormonok erősítik az immunfunkciót. "Ennek az lehet a jelentősége, hogy a stresszhelyzetben lévő állat felkészüljön a lehetséges kihívásra, amit például egy sérülés vagy egy fertőzés jelent. A stressz az élet része, a túlélés pedig azon múlik, hogy minden helyzetben megfelelően reagál-e az élőlény" - magyarázza a tudós. Kutatócsoportja már korábban kimutatta, hogy a stresszhelyzet mozgósítja, és újra elosztja az immunrendszer fehérvérsejtjeit. Ezért a folyamatért az adrenalin és a kortikoszteron a felelős, mindketten a mellékvese hormonjai. A kutatók modellezték az immunreakciót, amelyet késleltetett típusú túlérzékenységnek (angol nevének kezdőbetűivel: DTH-nek) neveztek el. A DTH lép közbe vírus, baktérium vagy gombafertőzés ellen, mint ahogy bizonyos daganatok esetében is, továbbá fontos szerepe lehet a hatékony vakcinációban.
A legújabb kutatásokban mind a heveny, mind az idült stresszhelyzeteket utánozták azzal, hogy a stresszhormonok mennyiségét manipulálták a patkányokban. Azt tapasztalták, hogy a hormonkoncentrációkkal szimulált idült stressz fokozza a bőr immunitását, míg a szimulált idült stressz gyengíti azt. Ez magyarázza, hogy a kortikoszteron egy gyakran használt szintetikus változata a szervezetbe juttatva, miután idült stresszt szimulál, a bőr immunitásának lehetséges csökkentője, ezért alkalmas ez a vegyület gyulladáscsökkentő készítményekbe.
A stressz és az immunitás egyik paradoxonja, hogy egyrészről a stressz gyengíti az immunrendszert, így a szervezet védekezőképessége csökken; másrészt viszont az autoimmun betegségekben javulás állhat be, ha csökken az immunaktivitás. "Ha ez egy pontosan behatárolt, jó immunválasz, amely a kóros vagy rákos sejtek ellen lép fel, akkor a heveny stressz rövid távon hasznos. Ha az immunválasz ellenőrizetlen, például allergia, asztma esetén, akkor bizony a heveny stressz még ronthat is a helyzeten" - mondja a szakértő. Manapság az allergiát, az asztmát általában éppen stresszhormonokkal kezelik. Ha megfelelően adagolják, tehát például helyileg, nagy dózisban, vagy szintetikus szteroidokat használnak, akkor ezek a kezelések az idült stresszhelyzeteket szimulálják, így gyengítik az immunválaszok erősségét.
A stresszhormonok szintje ingadozik a nap folyamán. "Mindezek a kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy a különböző betegségek esetén az immunrendszer szelektív szükség szerinti erősítését illetve gyengítését érhessük el" - összegzik eredményeiket és elképzeléseiket a terület szakértői.

(ÉT)

Ajánló:

Rövid összefoglaló a Budapest Online Orvosi tanácsadás rovatából, ahol kérdéseket is feltehet.