Mikrobák után nanobák?<br/>

Nyugat-Ausztrália partjai közelében, 3000 méterrel a tengeraljzat alatt parányi rostos szerkezeteket találtak egy mélyfúrással nyert homokkőmintában.

A Queensland Egyetem geológusai feltételezik, hogy a legkisebb eddig ismert élőlény nyomára akadtak. Az apró szerkezeteket nanobáknak nevezték el; az eddig ismert legkisebb baktériuma, a Mycoplasma átmérője 150-200 nanométer, míg ezeké csupán 20-150 nanométer. Ha a nanobák csakugyan élőlények, kiderülhet, hogy az élet sejtszerkezete sokkal kisebb térben is összegyömöszölődhet, mint eddig hitték. (Megjegyzendő, hogy az 1996-ban talált és sok vitát kiváltott marsbéli meteoritban némely fosszilis nanobaktérium - ha valóban az - szintén kb. 20 nanométer átmérőjű.)
A nanobák származási helyén, 3000 méterre a tengeraljzat alatt a hőmérséklet kb. 150 fok. Eddig nem találtak olyan élőlényt, mely 113 foknál magasabb hőmérsékleten életképes lett volna. Amikor a nanobákat a laboratóriumba, 22 fokos hőmérsékletre vitték, mikroszkóp alatt az látszott, hogy elkezdtek növekedni, és "elmásztak" az elektronnyaláb alól, amikor elektronmikroszkóp alatt vizsgálták őket, ráadásul pozitív választ adtak három különböző DNS-próbára is.
Más szakértők szerint egyáltalán nem biztos, hogy élőlényekről van szó. Kémiai folyamatok is mutathatnak hasonló növekedési mintát, a DNS pedig származhat a felszínhez közelebbi üledékrétegekből is. Kérdéses továbbá, miért növekednek a nanobák aerob körülmények között, amikor az oxigén toxikus a föld mélyebb régióiban élő legtöbb organizmus számára. DNS-szekvenciavizsgálatok azonban még bizonyíthatják, hogy a különös parányok valóban élőlények. (New Scientist)

(Természet Világa)

Ajánló:

Szenzációs képek és gazdag linkgyűjtemény a nanobákról. Nanoba-honlap.

Korábban:

Főképpen a cikk melletti linkgyűjteményt ajánljuk kedves Olvasóink figyelmébe.