Génterápiával kiváltott immunválasz a prosztatarák ellen<br/>

A génterápiával készülő rákellenes oltóanyag kifejlesztésén dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy meglepően erőteljes immunválaszt sikerült kiváltaniuk a prosztatarák ellen.

Elmondásuk szerint személyre szabott vakcinájuk, amely az egyes páciensekből vett rákos sejtek felhasználásával készült, az egész immunrendszert a rák elleni harcra aktiválta, bár egyelőre ez sem vezetett gyógyuláshoz.
"Nagyon meglepődtünk, hogy a teljes immunrendszer működésbe lépett" - mondta Dr. Jonathan Simons, a Johns Hopkins Egyetem (Baltimore) onkológusa, a kutatások vezetője. "A génterápia alkalmazásával arra tanítottuk az immunrendszert, hogy a prosztata rákos sejtjeit a szervezetbe jutott betolakodóként ismerje fel."

A Cancer Research c. szaklapban publikált cikkükben leírják, hogy először rákos sejtmintákat vettek minden betegtől, amelyeket aztán laboratóriumban tenyésztettek tovább. Ezt követően a rákos sejtekbe a GM-CSF jelzésű fehérjét kódoló gént juttatták be. Ez a fehérje aktiválja az immunrendszert a rákos sejtek felismerésére.

A gén bejuttatására egy retrovírust használtak fel, de elmondásuk szerint vírusfertőzéstől két ok miatt sem kell tartani: egyrészt a szóban forgó vírus normális körülmények között nem támad meg emberi sejteket, másrészt a művelet a betegek testén kívül zajlott. (A retrovírusok olyan vírusok, amelyek genetikai anyagukat nem DNS, hanem RNS formájában tárolják. Emberi retrovírus pl. a HIV vagy az ebola vírusa is.)
Ezután röntgennel sugározták be a sejttenyészeteket, hogy ne okozhassanak több rákos megbetegedést, majd visszajuttatták őket a páciensek combcsontjába.

Az oltást követő négy héten belül a betegek immunrendszerének B-sejtjei felszaporodtak a keringésben, és a prosztata rákos sejtjei elleni antitestek termelésébe kezdtek. Ugyanakkor a T-sejtek egyes típusai (az úgynevezett ölősejtek) közvetlenül támadták a rákos sejteket. Az utóbbi fejlemény nem is volt meglepő, de az antitestek nagyarányú legyártása mindenkit megdöbbentett. Ilyen széles hatókörű immunválaszra még nem láttak példát a kutatások során.
A röntgenbesugárzás, amely elpusztította a sejttenyészetek rákos sejtjeit, nem csak biztonságosabbá, hanem valószínűleg hatékonyabbá is tette az oltóanyagot, mivel a halott rákos sejtek magukhoz vonzották az immunrendszer speciális, úgynevezett dendritikus sejtjeit, amelyek kulcsszerepet játszanak az immunrendszer aktiválásában. Ezek a halott rákos sejtek egyes darabjait bemutatják a B-sejteknek, amelyek e minta alapján kezdik meg a harcot a még élő rákos sejtek ellen.
A daganatok elleni sebészeti beavatkozások és a besugárzás alkalmazása a legtöbb rákos sejtet elpusztítja ugyan, de a néhány túlélő miatt sokszor újra kialakul a betegség.

Bár a módszer más tumorok esetében is ígéretesnek mutatkozik, felmerült néhány probléma. 11 betegből vettek rákos sejtmintákat, de csak 8 esetben sikerült őket laboratóriumban is osztódásra bírni. S bár egyik beteg sem halt meg, két év alatt egyelőre meggyógyítani sem sikerült őket. Úgy tűnik, hogy a módszert a kemoterápiával és a besugárzással együtt kell majd használni.

S. T.

Ajánló:

A keresőrendszerrel ellátott oldalakon információkat kaphatunk a génterápiával kapcsolatos elméleti és technikai kérdésekről. John Hopkins Egyetem, Rákkutató Központ

Korábban:

A Család rovat nagyszerű összeállítása, számos ajánlóval.