A sejtek kromoszómáinak végein speciális DNS-szakaszok találhatók, amelyek ugyan nem tartalmaznak géneket, mégis nélkülözhetetlenek a kromoszómák fennmaradásához. Az ember esetében 250-1500 darab ismétlődő szekvenciából állnak (TTAGGG, vagyis a timin, adenin és guanin nevű szerves bázisokból). E teloméráknak nevezett képletek "molekuláris sapkaként" működnek, megvédve a kromoszómákat a lebomlástól. A telomérák minden egyes sejtosztódás során rövidülnek, így afféle öregedési óraként is működnek, jelezve, hogy hány osztódás lehetséges még a sejt számára anélkül, hogy a kromoszómák géneket tartalmazó szakaszai károsodhatnának. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy "öngyilkosságot" kövessenek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál.
A halhatatlan sejtek azonban kijátsszák ezt a folyamatot, mivel ezekben egy telomeráz nevű enzim működik. Ez folyamatosan pótolja a telomérák veszteségeit, új szakaszokkal toldva meg őket. A sejt így korlátlan ideig képes osztódni. Ez jellemző a daganatos sejtekre is, amelyek 90%-a tartalmaz telomerázt, s az enzim aktivitása a legtöbb esetben összefüggésbe hozható a daganat agresszivitásával.
Dr. David Corey és Dr. Jerry Shay amerikai kutatók és munkatársaik szintetikus úton egy telomeráz-inhibitort (telomerázgátló anyagot) fejlesztettek ki. A telomeráz enzimnek a fehérjetermészetű anyagokon kívül van egy nélkülözhetetlen RNS-alkotórésze is, amely mintaként szolgál a telomérák újraépítésekor. Corey és kollégái olyan rövid DNS- és RNS-szakaszokat állítottak elő, amelyek képesek voltak a telomeráz RNS-komponenséhez csatlakozni, s azt lefedve gátolták az enzim aktivitását.
A szintetikus DNS- és RNS-szakaszokat emlő- és prosztatarákban szenvedő emberekből kivett daganatos sejtekbe juttatták, s laboratóriumi körülmények között a sejtek teloméráinak gyors ütemű rövidülését, majd a halálát idézték elő. A kutatók azt is kimutatták, hogy a gátló anyag inaktiválása után a telomérák visszanyerték eredeti hosszúságukat.
A módszer széles körű alkalmazásával a rákellenes gyógyszerek új, igen hatékony típusát állíthatjuk elő a jövőben. A telomeráz-inhibitorok akalmazásával megakadályozhatjuk a maradék daganatos sejtek újbóli elszaporodását egy hagyományos sugár- vagy kemoterápiás kezelést követően, s így az immunrendszer már nagyobb eséllyel végezheti a "végső tisztogatást".
S. T.
Ajánló:
A hivatalos sajtóanyag a Southwestern Medical Center honlapján. A telomérákkal és a telomeráz enzimmel kapcsolatos kutatási és szemléltető anyagok a legegyszerűbben innét érhetők el. A gazdag információforrást bőséges linkgyűjtemény egészti ki. Érdemes ide ellátogatni a remek Shockwave animációk miatt! Szenzációs oldal, ahol az ember kromoszómáinak "végeire" kattintva igazi képeket tekinthetünk meg a jelöléssel láthatóvá tett telomérákról.
Korábban:
Dolly esetében azt találták, hogy a telomérák máris sokkal rövidebbek, mint azt az állat 3 éves kora indokolná.