Tények, számok, spermiumok<br/>

Egy-egy ejakulátumban átlagosan 350 millió spermium van, vagyis milliliterenként kb. 100-150 millió darab. Ez irdatlan nagy szám ahhoz képest, hogy a petesejtet végül is egyetlen spermium termékenyíti meg.

A spermiumok (hímivarsejtek) a férfiak páros nemi szervében, a herékben termelődnek. Fejlődésük a csírasejtekből (spermiogónium) indul ki; egy csírasejt osztódásai során négy spermium alakul ki, amelyek egy további érési fázis során érik el végső, teljes értékű formájukat. Az érett spermiumok a mellékherékbe kerülnek, s az ejakuláció megindulásáig itt tárolódnak. Az ejakuláció során a mellékheréből az ondóvezetékbe kerülnek, miközben hozzájuk keveredik a dülmirigy (prosztata) és az ondóhólyagok váladéka, vagyis kialakul az ondó. A spermiumok keletkezése - szemben a petesejtekkel - az egész élet folyamán és állandóan zajlik. Evolúciós szempontból elmondható, hogy az emlősállatok hím egyedei összességében kb. annyi energiát fektetnek be az ivarsejt-termelésbe, mint a nőstények a magzat kihordásába és az ivadékgondozásba.

Egy-egy ejakulátumban átlagosan 350 millió spermium van, vagyis milliliterenként kb. 100-150 millió darab. Ez irdatlan nagy szám ahhoz képest, hogy a petesejtet végül is egyetlen spermium termékenyíti meg. Miért van szükség ilyen fokú "túlbiztosításra"? A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a női nemi szervekben igen nagy a spermiumveszteség. A kevésbé életképesek lemaradnak a versenyben, vagyis már a megtermékenyítés során zajlik a természetes kiválogatódás folyamata. Ennek ellenére emberben már 1-20 millió/milliliteres spermiummennyiség is termékenyítőképes lehet.

Az emberi spermiumokban 23 darab kromoszóma található, amelyek közül a 23. kromoszóma (az ún. ivari kromoszóma) X vagy Y alakú lehet (50-50%-kos megoszlásban). Amennyiben a petesejtet - amelynek 23., ivari kromoszómája X alakú - X ivari kromoszómát hordozó spermium termékenyíti meg, akkor XX nemi kromoszómákat tartalmazó megtermékenyített petesejt, vagyis nőnemű utód jön létre. A másik esetben természetesen XY változat, tehát hímnem alakul ki. A fentiek alapján látható, hogy mindkét esemény ugyanakkora valószínűséggel következhet be.

A spermiumokat létrehozó folyamatok a gyors és folyamatos osztódások miatt igen érzékenyek a külső körülményekre. Az ivarsejtképzést különösen károsan befolyásolja az alkohol, a hiányos (főleg a fehérjeszegény) táplálkozás, a gyulladások, a fertőző betegségek, a láz és az alacsony légnyomás. A magas hőmérséklet sem kedvez a spermiumok keletkezésének: 41 Celsius-fok feletti fürdő után 20-50 napon át kevesebb a spermiumok száma. (A herék egyébként éppen azért kerülnek a hasüregen kívülre, mert az ivarsejtképzés a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletet igényel; a herék leereszkedésének a herezacskóba 6 éves életkorig kell bekövetkeznie.) A legkárosabb hatás azonban egyértelműen a sugárhatás (radioaktív vagy nagy energiájú elektromágneses sugárzások, pl. röntgensugárzás).

S. T.

Ajánló:

Korábban: