Egészséges főemlős embrióosztási technikával - nagy lépés az emberi gyógyításban<br/>

Amerikai kutatók egy nyolc sejtből álló embrió egy részének felhasználásával életképes főemlőst állítottak elő. Az eredmény egyes emberi betegségek hatékonyabb tanulmányozási lehetőségét ígéri.

A képen látható, Tetra névre hallgató állat egy rhesusmajom, s az első főemlős, amelyet a jelenleg használt módszerrel "készítettek". A más állatok - pl. szarvasmarhák - esetében már gyakran használt eljárás lényege, hogy egy petesejtet mesterségesen termékenyítenek meg egy spermiummal (hímivarsejttel), majd az így létrejött zigótát - vagyis a megtermékenyített petesejtet - osztódni hagyják, egészen a nyolc sejtből álló embrionális állapotig. Ekkor az embriót több részre hasítják, leggyakrabban négy, két sejtből álló darabra. A módszer is innét kapta a nevét: embrióosztás (embryo splitting), illetve embriófelezés (ha csak két négysejtes darabot hoznak létre). A nyolcsejtes állapotig még nem indul meg a sejtek differenciálódása, s az így kapott embriók genetikailag teljesen azonosak egymással. A dolog tulajdonképpen az egypetéjű ikrek esetéhez hasonlatos, csak egy kicsit későbbi fázisban indul meg az egyes egyedek elkülönült fejlődése. Maguk a kutatók is "mesterséges ikerkészítésnek" nevezik ezt a technológiát, amelyet most alkalmaztak elsőször sikeresen majmok esetében.

A leválasztott sejteket ezután egy üres peteburokba juttatják, s az embriót olyan fázisig engedik fejlődni, amíg beültethető lesz egy nőstény állat méhébe. Ezt követően már egy normális lefolyású terhesség és szülés következhet. Tetra esetében a leválasztott embriók közül kettőt sikerült beültetni, de csak egyikük esetében alakult ki sima lefolyású, 157 napig tartó terhesség.

A módszer tehát nem mondható olyan "igazi" klónozásnak, mint amivel például a Dolly nevű bárány készült. A klón lényege, hogy az utód genetikailag azzal az állattal azonos, amelynek sejtjéből készítették. Dolly esetében például egy élő, felnőtt bárány tőgye egyik sejtjének genetikai anyagát használták fel, egy előzetesen saját génjeitől megfosztott petesejtbe bejuttatva (nukleáris transzfer, vagyis maganyag-átviteli technika). Ez a lépés garantálta, hogy a felnőtt állat és Dolly pontosan ugyanazt a génkészletet hordozzák. Jelen esetben azonban az embriók nem igazi szüleikre - tehát a petesejt és a hímivarsejt "eredeti" tulajdonosaira - hasonlítanak, hanem egymással azonosak, akárcsak az egypetéjű ikrek.

Miben rejlik e módszer gyakorlati jelentősége? A kutatóknak a Science magazin január 14-ei számában közzétett beszámolója szerint a leglényegesebb dolog, hogy genetikailag teljesen azonos állatok csoportjának előállításával bizonyos emberi betegségek hatékonyabban tanulmányozhatók. A jelenlegi állatkísérletek során ugyanis - pl. egy új gyógyszer hatásainak vizsgálatakor - az egyes főemlős egyedek sokszor másképpen reagálnak az adott szerre, genetikai különbözőségük miatt. Ebből következően egy új hatóanyag "tiszta" kiértékelése igen nehéz, csaknem lehetetlen. "Ikerállatok" sokaságával azonban sokkal könnyebben lehetne lefolytatni e kísérleteket. Bár az e technológiával készült, genetikailag azonos egereket már régóta alkalmazzák a kutatásokban, az egerek és az emberek között nagyobb a genetikai távolság, mint a főemlősök és az emberek között. Az olyan betegségek esetében, mint a daganatok, az AIDS vagy az Alzheimer-kór, ígéretesebbnek tűnik a főemlősök vizsgálata.

A távolabbi tervek között van a magzatot anyaméhben ért, illetve a későbbi környezeti hatások szerepének vizsgálata. (Különösen érdekes, hogy az "ikrek" más-más anyaméhben fejlődnek ki.) A genetikailag teljesen azonos állatok eltérő tulajdonságait ugyanis ezek különbözőségében kell keresnünk.

Egyelőre azonban még messze vagyunk a módszer mindennapi alkalmazásától. Az Anthony Chan (Oregoni Regionális Főemlőskutató Központ, Beaverton, USA) vezette, s a dr. Gerald Schatten (OHSU School of Medicine) laboratóriumában dolgozó kutatócsoport igencsak megküzdött Tetra születéséért. 107 darab nyolcsejtes embriót használtak fel, s négy, illetve esetenként két részre hasítva őket 368 leválasztott embriót állítottak elő. Tizenhárom, anyaméhbe történő beültetetési próbából csak négyszer alakult ki terhesség, s csak egy végződött sikeres szüléssel. Jelenleg négy további majom terhes, az utódok májusban várhatók. A kutatók azt tervezik, hogy az első sikeres ikerpárnak a Romulus és Rhesus nevet adják. Elképzeléseik szerint az embriók egy részét le fogják fagyasztani, hogy később - még differenciálatlan sejtjeiket felhasználva - tetszés szerint állíthassanak elő bármilyen sejteket, szöveteket és szerveket.

S. T.

Ajánló:

A hivatalos sajtóanyag az Oregon Health Sciences University honlapján. A New Scientist klón-oldalai. Az ABC News cikke angolul. A Tetra képén látható Slide Show feliratra kattintva nagyszerű diasorozatot nézhetnek végig az embrióosztási technológia egyes lépéseiről.

Korábban: