Bepillantás a vér-agy gát működésébe<br/>

Vágólapra másolva!
A University of Maryland School of Medicine kutatói olyan receptort azonosítottak az agyban, amelynek alapvető szerepe lehet a vér-agy gát működésének irányításában.
Vágólapra másolva!

A vér-agy gát olyan szorosan kapcsolódó sejtekből álló hálózat, amely számos anyag bejutását lehetetlenné teszi az agy területére, miközben mások mozgásának szabad teret enged. Úgy működik, mint egy kapu, amely az agyba vezet. Majdnem mindig zárva van, így számos kórokozót tart kívül. Sajnos a gyógyszerek nagy része sem juthat be. A kutatók viszonylag keveset tudnak e mechanizmus szabályozásáról és az olyan betegségekről, amelyek képesek károsan befolyásolni működését s ezáltal képesek az agy megtámadására.



Nicholas Meyer animációján egyszerűsített formában figyelhetjük meg a különbséget a nem agyi hámszövet sejtjei és a vér-agy gát működése között

A University of Maryland School of Medicine kutatói most egy olyan receptort - molekuláris "jelfogó készüléket" - azonosítottak az agyban, amelynek alapvető szerepe lehet a vér-agy gát működésének irányításában. A felfedezés segíthet a mechanizmus mélyebb megértésében, s talán kezelhetővé tesz olyan, az agyat megtámadó betegségeket, mint pl. az Alzheimer-kór, a multiplex szklerózis, az agydaganatok, a HIV-fertőzés vagy az agyhártyagyulladások. Az eredményeket a Journal of Neurochemistry c. szaklap januári számában közölték.

Korábbi kutatások arra utaltak, hogy két fehérje, amelyek zonulin és zot néven ismertek, képes egy hasonló gát kinyitására a bélrendszerben. E fehérjék bizonyos bélreceptorokhoz kötődnek, ennek hatására megnyílnak a sejtek közötti rések, s anyagok szívódhatnak fel.

Az új felfedezés azt jelzi, hogy a zonulin és a zot az agyban is hasonló receptorokhoz kötődik. A gát nyitásához szükséges kulcsot (a fehérjéket) tehát már korábban megtalálták a kutatók, s most a zárat (a receptorokat) lelték meg a védővonal felszínén.

A kutatásokat vezető Alessio Fasano professzor és csapata az említett két fehérje tiszta formáival kezelt agyszöveteket vizsgált mikroszkóp alatt, s azt találták, hogy a fehérjék megkötődtek a szövetben. Az eredményeket korábbi, bélmintákon végzett tesztekkel hasonlították össze.

A kutatók elmondták: amennyiben a felfedezés segítségével rövid időszakokra és biztonságosan lehet nyitni-zárni a vér-agy gátat, akkor ez a gyógyszerek új nemzedéke előtt nyithatja meg az utat az agyba.

S. T.

Ajánló: