Sikeres harc a tüdőrák ellen: nagy hatékonyságú daganatelnyomó gén akcióban<br/>

A tüdőrák a leggyakoribb daganatok közé tartozik, sok országban vezető helyen áll a rákos megbetegedések között. Egy nemzetközi orvoscsoport olyan daganatelnyomó génnel végzett kísérleteket, amely egerekben 92-93%-kal csökkentette a daganatok méretét. A klinikai próbák egy éven belül megkezdődhetnek.

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének karcinogén (rákkeltő) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.

Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Egy autós hasonlattal élve: ha a sebességet tekintjük a sejtosztódás folyamatának, akkor az onkogének a gáz-, a tumorszupresszor gének pedig a fékpedál szerepét töltik be. Könnyen belátható, hogy mindkét szerkezet meghibásodása (a gázpedál esetén "beragadása") súlyos következményekhez vezethet.

Az utóbbi időben kiderült, hogy a tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az onkogének. Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet.

Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, és az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, a retinoblastoma rövidítéséből, amelynek vizsgálata során azonosították). Azóta több mint egy tucat daganatelnyomó gént fedeztek fel; közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében mutáns formában van jelen, így sokféle tumor kialakításáért felelős.

A génterápia fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a hibás tumorszupresszor gént tartalmazó daganatos szervezetbe bejuttassuk a gén normális alakját. A bejuttatott gének információja alapján olyan normális fehérjemolekulák gyártása indulhat meg, amelyek a megfelelő sejtosztódást irányítják. A génterápia eredményeit már hatékonyan alkalmazták hámeredetű daganatok (rákok) ellen embereken. Egy nyolc évvel ezelőtt felfedezett tumorszupresszor gént most első ízben használtak hasonló kísérletekre.

A gént azonosításakor Rb2-nek nevezték el, mivel szerkezetében igen nagy hasonlóságot mutat az Rb génnel (pontosabban most már Rb1 génnel). Kiderült, hogy a működése a szervezet sejtjeiben általánosnak mondható, s igen fontos szerepet tölt be a normális sejtosztódás szabályozásában.

Az amerikai és olasz kutatók 80 laboratóriumi egeret használtak a kísérletekhez. Az állatokba emberi tüdőben keletkezett daganatokból kinyert sejteket juttattak. E sejtekben az Rb2 gén hibás, mutáns formában volt jelen. Az egerek megbetegedtek, majd ezt követően génterápiában részesültek, amelynek során normális Rb2 géneket kaptak ("génpostásként" egy ártalmatlan vírust használtak - ez általános az ilyen eljárások során). A kezelés hatására a daganatok mérete átlagosan 92-93%-kal csökkent. A siker jelentősége akkor értékelhető igazán, ha tudjuk: az emberi tüdőrákos esetek 80%-ában hibás Rb2 gének mutathatók ki a sejtekben.

Az állatkísérletek sikerét látva elképzelhető, hogy az emberen végzett klinikai próbák egy éven belül megkezdődnek.

S. T.

Ajánló:

Az eredeti sajtóanyag a Thomas Jefferson Egyetem (Pennsylvania) honlapján. Információk minden mennyiségben a daganatokról. 2030-ra évente 10 millióan fognak belehalni a dohányzás ártalmaiba, háromszor annyian, mint ma. A tüdőrák szóra rákeresve 3 ábrát is megtekinthetünk a betegség előfordulásának időbeni alakulásáról. Szövettani felvételek a SOTE honlapján. Hatások és veszélyek.

Korábban: