Magzati agysejtek tömeges öngyilkossága<br/>

Vágólapra másolva!
Elég egyetlen komolyabb ivászat a terhesség késői szakaszában, hogy akár 30%-kal kevesebb idegsejttel és agyi rendellenességekkel szülessen meg a magzat - ezt bizonyítják amerikai kutatók új eredményei.
Vágólapra másolva!

A magzati alkohol-szindróma kialakulását természetesen nem embereken vizsgálták, hanem újszülött patkányokkal folytattak kísérleteket. A fiatal patkányok agyában ugyanolyan fejlődési fázis játszódik le, amely az ember esetében még a magzati kor hatodik hónapjában kezdődik, s kb. a születés után két évvel ér véget. Ebben az időszakban nagy intenzitással alakulnak ki az idegsejtek közötti kapcsolatok, az ún. szinapszisok. Ez az agy funkcionális fejlődésének legintenzívebb szakasza, az ún. szinaptogenezis.



Az idegsejtek számos nyúlvánnyal rendelkeznek, amelyek segítségével kapcsolatot teremtenek egymással

Ebben a fázisban az agysejtekre kétféle ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) hat: a glutamát és a GABA (gamma-amino-vajsav). Ha kettejük kiegyensúlyozott hatása valamiért zavart szenved, akkor ez jelzés az idegsejtek számára, hogy pusztítsák el önmagukat.

Az agy fejlődésekor természetes módon is pusztulnak el idegsejtek, amint az egymás közötti hatékony kapcsolat keresésekor és kiépítésekor egy részük "kiesik". Az agy tulajdonképpen így szabadul meg felesleges sejtjeitől (összesen az eredeti sejtkészlet 1,5%-a veszik el). Az alkohol azonban drámai módon felerősíti ezt a folyamatot. A kutatók azt találták, hogy az alkohol (a kísérletekben etanolt használtak) az agy ingerületátvivő anyagaihoz kötődik, s ez a kombináció már halálos parancsot jelent az idegsejtek számára, 5-30%-ukat ítélve halálra.

Kiderült, hogy egyetlen nagyobb alkoholfogyasztás elég volt ahhoz, hogy az állatok agyában létfontosságú szabályozási zavarok következzenek be, amelynek következtében agysejtek milliói követtek el öngyilkosságot, tizenötször nagyobb számban a normálisnál.

"Kísérleteink bebizonyították, hogy a terhesség késői szakaszában is egyetlen részegség elégséges ahhoz, hogy óriási pusztítást vigyen végbe a magzat agyában" - mondta John Olney, a Washington Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy bár nehéz megállapítani az azonosságot egy ember és egy patkány részegségi szintje között, az állatok vérében 200 milligramm/deciliteres (0,2%-os) véralkoholszintet produkáltak. Ilyen alkoholszint eléréséhez egy 65 kilogramm tömegű terhes nőnek átlagosan 7 féldecis gint, vodkát, vagy más tömény italt kell elfogyasztania.

A magzati alkoholszindrómával születettek jobb esetben igen impulzívak, hiperaktívak és kevéssé intelligensek lehetnek: tanulási- és memóriazavarok jellemzik őket. A szindróma teljes megnyilvánulása az arcon is változásokat okoz, amelynek legjellemzőbb tünetei közé a kicsi szemek, a keskeny ajkak és a lapos arc tartoznak.

Az új eredmények még inkább aláássák azt a tökéletesen téves, de sajnos igen elterjedt nézetet, amely szerint a terhesség késői szakaszában - amikor a magzat szervei már kifejlődtek - lehet alkoholt fogyasztani. Valójában ez igen nagy kockázatot jelent. Az ideális megoldás az, ha sem a terhesség, sem a szoptatás alatt nem fogyaszt alkoholt a kismama.

A kísérleti eredményeknek van még egy fontos figyelmeztetése. A gyermekgyógyászatban használt legtöbb altatószer szintén megzavarhatja a glutamát, illetve a GABA hatásmechanizmusát. Két éves kor alatt tehát ezek a szerek is nagy veszélyt jelenthetnek az agy számára. Olney szerint újra kell vizsgálni a jelenleg forgalomban lévő anyagokat.

S. T.

Ajánló:

A Reuters cikke (angol). A CNN cikke (angol).

Korábban:

Mit jelent valójában az a kifejezés, hogy valaki elissza az eszét? Ennek megválaszolásához jutottak közelebb amerikai kutatók. Bár az agysejtek nem pusztulnak el, alaposan leépülnek, regenerálódásuk pedig messze nem tökéletes.