A két vezető leszögezte, hogy a genetikai információkhoz való szabad hozzáférés a jövőben a betegségek új kezelési módszeréhez vezethet és forradalmasíthatja az orvostudományt.
Jelenleg számos tudós dolgozik az emberi genetikai állomány nukleotid-sorrendjének meghatározásán, és egyfajta versenyhelyzet alakult ki a közpénzekből finanszírozott projektek, illetve az egyes cégeknek dolgozó kutatócsoportok között. Az előbbi gyakorlatilag a Humán Genom Projektben közreműködő kutatókat jelenti, míg az utóbbiak egyik legnagyobb és legismertebb képviselője a Celera Genomics nevű cég, amelynek kutatói jelenleg a "génverseny" győzteseinek tűnnek, vagyis várhatóan ők fognak legelőször elkészülni a teljes emberi nukleotid-szekvenciával. A két csoport vezetői az elmúlt hetekben tárgyaltak egymással, s próbáltak megegyezésre jutni eddigi eredményeik közös közzétételének módját illetően. A tárgyalások egyelőre eredmény nélkül végződtek, s a burkolt figyelmeztetéssel felérő elnöki nyilatkozat tulajdonképpen erre szolgált válaszul. Ez azt jelenti, hogy politikai vezetők is nyomást gyakorolnak a cégekre annak érdekében, hogy közöljék eddigi adataikat. A Celera ugyanis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy amennyiben megosztják adataikat a Humán Genom Projekt kutatóival, akkor az illetéktelen kezekbe, vagyis vetélytárs cégekhez is eljuthat. Az állásfoglalás azonban hangsúlyozza, hogy a cégek, sőt intézmények (pl. egyetemek) a nyers adatokból származó értékesebb információkat a későbbiekben szabadalmaztathatják.
A cégek a szabadalmaztatás lehetősége nélkül nem fektetnének ekkora pénzeket a kutatásokba. Egyesek azonban azon is vitatkoznak, hogy egyáltalán szóba jöhet-e a szabadalmaztatás, hiszen a kutatók nem feltalálják, csak felfedezik a már sok millió éve létező géneket.
Craig Venter, a Celera vezető tudósa elmondta, hogy a megfelelő időben nem lesz ellenükre a nyers adatok nyilvánosságra hozatala. Venter félreérthetetlenül kijelentette, hogy szabadon hozzáférhetővé teszik az összes adatukat, nagy folyóiratokban és az interneten közölve őket. Ennek a nyers adatbázisnak azonban egyelőre nem túl magas a piaci értéke. A nagy munka ugyanis az lesz, hogy ebben megtalálják az értelmes szakaszokat, vagyis a géneket. És itt jönnek be a képbe a magánkézben lévő cégek. A gének megtalálása ugyanis már nem pusztán "szellemi kaland", nem igazán tudományos kihívás egy kutató számára, hanem egy igen költséges és a legkomolyabb technikai hátteret megkívánó "rabszolgamunka", amelyet csak az üzlet motiválhat. Venter szerint vitán felül áll egy új orvosi eljárást lehetővé tevő gén szabadalmaztatási lehetősége, egyébként nem fektetnének pénzt a nyersanyag feldolgozásába. Nem szabad engedni viszont azt, hogy a génkészlet egyes szakaszait előre "levédje" valaki, anélkül hogy tudná, mi rejlik bennük.
A BBC News tudományos szerkesztője, David Whitehouse szerint a közvélemény jelenleg nagyon sarkítva látja az eseményeket, melynek lényege, hogy a Humán Genom Projektben a jó, a cégeknél pedig a rossz tudósok dolgoznak. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb és árnyaltabb. Az viszont bizonyos, hogy a genetika szédületes fejlődése nemcsak a tudósok vagy a politikusok, hanem mindenki számára fontos ügy. A szerkesztő szerint néhány éven belül a Microsoft genetikai megfelelői vagy még nagyobb óriások jelenhetnek meg a piacon. A génekben hatalmas üzlet rejlik, mivel a nagy gyógyszergyárak minden pénzt meg fognak adni egy-egy olyan új génterápiás kezelési lehetőségért, amely alapjaiban gyógyítja majd az egyes betegségeket.
S. T.
Ajánló:
Korábban:
Vida Gábor, az ELTE Genetika Tanszékének vezetője szerint a géntechnológia áldásai csak igen szűk réteg számára lesznek elérhetők. Az ország egyik vezető genetikusa az [origo]-nak adott interjújában az emberi génkészlet feltérképezéséről, a génterápiás eljárásokról, az emberi génállomány romlásáról és a klónozásról beszél. Félelem, aggodalom, bizonytalanság, halál és vita övezi a génterápiás kezeléseket, elsősorban az Egyesült Államokban. Az orvosok és a hatóságok igyekeznek egyensúlyt teremteni a gyógyítás hatékonyságának növelése és a betegek biztonságának megőrzése között. Amerikai kutatók bejelentették, hogy feltérképezték az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) genetikai állományának teljes tartalmát. A legtöbb szakember igen jelentős lépésnek tekinti az eredményt a genetikában, amely a Humán Genom Projektben is sokat segíthet. A magánkézben lévő Celera Genomics nevű biotechnológiai társaság bejelentette, hogy kezükben van az emberi gének 97%-át tartalmazó DNS-bázissorrend. A cikkben részletes háttéranyagot olvashatnak arról, mit jelent valójában az emberi génkészlet feltérképezése.