Genetikai Microsoftok a láthatáron<br/>

Tony Blair angol miniszterelnök és Bill Clinton amerikai elnök közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra szólítanak fel, hogy az emberi génkészlet feltérképezéséből származó nyers adatokat mindenki tegye szabadon elérhetővé, hogy bármelyik tudós felhasználhassa azokat.

A két vezető leszögezte, hogy a genetikai információkhoz való szabad hozzáférés a jövőben a betegségek új kezelési módszeréhez vezethet és forradalmasíthatja az orvostudományt.

Jelenleg számos tudós dolgozik az emberi genetikai állomány nukleotid-sorrendjének meghatározásán, és egyfajta versenyhelyzet alakult ki a közpénzekből finanszírozott projektek, illetve az egyes cégeknek dolgozó kutatócsoportok között. Az előbbi gyakorlatilag a Humán Genom Projektben közreműködő kutatókat jelenti, míg az utóbbiak egyik legnagyobb és legismertebb képviselője a Celera Genomics nevű cég, amelynek kutatói jelenleg a "génverseny" győzteseinek tűnnek, vagyis várhatóan ők fognak legelőször elkészülni a teljes emberi nukleotid-szekvenciával. A két csoport vezetői az elmúlt hetekben tárgyaltak egymással, s próbáltak megegyezésre jutni eddigi eredményeik közös közzétételének módját illetően. A tárgyalások egyelőre eredmény nélkül végződtek, s a burkolt figyelmeztetéssel felérő elnöki nyilatkozat tulajdonképpen erre szolgált válaszul. Ez azt jelenti, hogy politikai vezetők is nyomást gyakorolnak a cégekre annak érdekében, hogy közöljék eddigi adataikat. A Celera ugyanis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy amennyiben megosztják adataikat a Humán Genom Projekt kutatóival, akkor az illetéktelen kezekbe, vagyis vetélytárs cégekhez is eljuthat. Az állásfoglalás azonban hangsúlyozza, hogy a cégek, sőt intézmények (pl. egyetemek) a nyers adatokból származó értékesebb információkat a későbbiekben szabadalmaztathatják.

A cégek a szabadalmaztatás lehetősége nélkül nem fektetnének ekkora pénzeket a kutatásokba. Egyesek azonban azon is vitatkoznak, hogy egyáltalán szóba jöhet-e a szabadalmaztatás, hiszen a kutatók nem feltalálják, csak felfedezik a már sok millió éve létező géneket.

Craig Venter, a Celera vezető tudósa elmondta, hogy a megfelelő időben nem lesz ellenükre a nyers adatok nyilvánosságra hozatala. Venter félreérthetetlenül kijelentette, hogy szabadon hozzáférhetővé teszik az összes adatukat, nagy folyóiratokban és az interneten közölve őket. Ennek a nyers adatbázisnak azonban egyelőre nem túl magas a piaci értéke. A nagy munka ugyanis az lesz, hogy ebben megtalálják az értelmes szakaszokat, vagyis a géneket. És itt jönnek be a képbe a magánkézben lévő cégek. A gének megtalálása ugyanis már nem pusztán "szellemi kaland", nem igazán tudományos kihívás egy kutató számára, hanem egy igen költséges és a legkomolyabb technikai hátteret megkívánó "rabszolgamunka", amelyet csak az üzlet motiválhat. Venter szerint vitán felül áll egy új orvosi eljárást lehetővé tevő gén szabadalmaztatási lehetősége, egyébként nem fektetnének pénzt a nyersanyag feldolgozásába. Nem szabad engedni viszont azt, hogy a génkészlet egyes szakaszait előre "levédje" valaki, anélkül hogy tudná, mi rejlik bennük.

A BBC News tudományos szerkesztője, David Whitehouse szerint a közvélemény jelenleg nagyon sarkítva látja az eseményeket, melynek lényege, hogy a Humán Genom Projektben a jó, a cégeknél pedig a rossz tudósok dolgoznak. A helyzet ennél sokkal bonyolultabb és árnyaltabb. Az viszont bizonyos, hogy a genetika szédületes fejlődése nemcsak a tudósok vagy a politikusok, hanem mindenki számára fontos ügy. A szerkesztő szerint néhány éven belül a Microsoft genetikai megfelelői vagy még nagyobb óriások jelenhetnek meg a piacon. A génekben hatalmas üzlet rejlik, mivel a nagy gyógyszergyárak minden pénzt meg fognak adni egy-egy olyan új génterápiás kezelési lehetőségért, amely alapjaiban gyógyítja majd az egyes betegségeket.

S. T.

Ajánló:

Korábban:

Vida Gábor, az ELTE Genetika Tanszékének vezetője szerint a géntechnológia áldásai csak igen szűk réteg számára lesznek elérhetők. Az ország egyik vezető genetikusa az [origo]-nak adott interjújában az emberi génkészlet feltérképezéséről, a génterápiás eljárásokról, az emberi génállomány romlásáról és a klónozásról beszél. Félelem, aggodalom, bizonytalanság, halál és vita övezi a génterápiás kezeléseket, elsősorban az Egyesült Államokban. Az orvosok és a hatóságok igyekeznek egyensúlyt teremteni a gyógyítás hatékonyságának növelése és a betegek biztonságának megőrzése között. Amerikai kutatók bejelentették, hogy feltérképezték az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) genetikai állományának teljes tartalmát. A legtöbb szakember igen jelentős lépésnek tekinti az eredményt a genetikában, amely a Humán Genom Projektben is sokat segíthet. A magánkézben lévő Celera Genomics nevű biotechnológiai társaság bejelentette, hogy kezükben van az emberi gének 97%-át tartalmazó DNS-bázissorrend. A cikkben részletes háttéranyagot olvashatnak arról, mit jelent valójában az emberi génkészlet feltérképezése.