"Elpiruló" növények - "érzik", ha megérintjük őket<br/>

Vágólapra másolva!
Amerikai kutatók olyan növényeket állítottak elő, amelyek színük megváltoztatásával reagálnak az érintésre.
Vágólapra másolva!

Sokan állítják - egyelőre mindenféle bizonyíték nélkül -, hogy a növényik érzik, ha megérintjük őket, hogy a kifejezés emberi értelmében "érzékenyek" a beszédre és a jó bánásmódra. Nos, mivel a növényeknek nincs idegrendszerük, ezt elég nehéz elképzelni. Közismert viszont, hogy egyes fajok igen hevesen reagálnak a mechanikai ingerekre, aminek klasszikus példája a Vénusz légycsapója nevű húsevő növény rovarfogó készüléke: az ide bejutó állat annak gyors összezáródását váltja ki.

Janet Braam növénygenetikus és kollegái (Rice University, Texas) már tíz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a növények érintésre érzékeny génekkel rendelkeznek: "bekapcsolásuk" hatására megváltozott a növényi hormonok szintje. Azt is kimutatták, hogy az érintés élettani folyamataikat is befolyásolhatja: a sokat "piszkált" növények lassabban nőnek és satnyábbak (lásd a lenti kép bal oldali részén). Keresztes virágú fajokkal folytatott kísérletek során eddig 5 ilyen gént azonosítottak.

A most bejelentett eredmény lényege, hogy az érintésre érzékeny növényi génekhez a szentjánosbogár azon génjét kapcsolták, amely az állat világító anyagát termeli. A gének tehát egy működési egységet képeznek, így amikor a növényt megérintik, az világítani kezd. "Először szerezhetünk valós idejű tapasztalatokat arról, hogyan reagál egy növény, ha hozzányúlunk" - mondja Braam professzor, aki szerint valamilyen szinten talán minden növény érzékeny az érintésre.

A fényerő egyelőre olyan gyenge, hogy sötét szobában, ultraérzékeny kamerákkal lehet csak követni a fejleményeket. Az érintés helyén kb. 20 perc múlva jelenik meg a fénylés. Ezután - mintha valamiféle kémiai idegrendszer működne, amely elszállítja az információt - a növény más részein is sorra működésbe lépnek az érintésre érzékeny gének. Az egész hatás kb. egy óra alatt enyészik el.

Braam és munkatársai most medúzák génjeinek beépítését tervezik, hogy részletesebben vizsgálhassák a folyamat biokémiai hátterét.

S. T.

Ajánló:

A BBC cikke angolul.