Az első komoly eredmények a rák génterápiás kezelésében

A harminc kezelt páciensből huszonötnél a rosszindulatú tumor visszahúzódott, nyolc esetében pedig teljesen és tartósan eltűnt. A kutatók a génterápia első nagyarányú sikeres klinikai próbájáról beszélnek.

A Nature Medicine c. szaklapban megjelent cikkben amerikai kutatók számolnak be a kitűnő eredményekről, ami tovább erősíti a daganatos betegségek génterápiás kezelésébe vetett bizalmat.

Illusztráció.A génterápiás szer egy közönséges, meghűlést okozó vírus (ONYX-015 jelzéssel) genetikailag módosított változatát tartalmazta, amelyet 37 brit és amerikai páciens esetében egyenesen a feji, illetve nyaki daganatokba injekcióztak (ezek a daganatok ilyen szempontból jól elérhetők). Ahol már több daganat is kialakult, ott csak a legnagyobb méretű tumorokba juttatták be a hatóanyagot. A mesterségesen átalakított vírus képes volt azoknak sejteknek a megkülönböztetésére, amelyekben egy igen fontos daganatelnyomó gén (a p53) hiányzott vagy hibásan működött, s szelektíven elpusztította azokat. A p53 működése igen fontos a normális sejtosztódási folyamatok fenntartásában (részletesen lásd a cikk utolsó részében), így nem csoda, ha a daganatos sejtek jelentős részében hibás változata található meg (a feji és nyaki daganatos sejteknél például 45-70%-ban).

A Texas Egyetem M. D. Anderson Rákkutató Központjának orvosai a génterápiás eljárást hagyományos kemoterápiával kombinálták, s a korábban csak gén-, illetve kemoterápiával kezelt betegekhez képest jobb eredmények születtek: a harminc értékelhető páciens esetében huszonötnél a rosszindulatú tumor visszahúzódott, nyolc esetben pedig teljesen és tartósan eltűnt. Az utóbbi fejlemény nagy előrelépésnek számít, mivel a korábbi génterápiás kezelési kísérletek felfüggesztése után a daganatok bár lassan, de újra kifejlődtek. A Nature Medicine augusztusi számában megjelent beszámolóból az is kiderül, hogy hat hónappal a kezelés után csak a betegek 17%-ában fejlődtek tovább a daganatok, a közepes túlélési idő pedig 10,5 hónap volt. Több tumor esetében szinte csak a beinjekciózott példányok reagáltak a kombinált kezelésre.

Dr. French Anderson, a Dél-Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) génterápiai laboratóriumának kutatója szerint "kissé ironikus", hogy a daganatok kezelésében alkalmazott génterápia első nagyarányú sikeres klinikai tesztje eltér a "megszokott" génterápiás módszerektől, ahol a szervezetben hibás formában jelenlévő géneket egészséges kópiák bevitelével pótolják.

Mellékhatások - láz, hidegrázás és gyengeség - csak néhány páciens esetében jelentkeztek. A génterápiás eljárásokat azonban még mindig nagy aggodalom kíséri, mióta tavaly ősszel egy beteg meghalt a Pennsylvania Egyetemen.


S. T.

Daganatelnymó gének és onkogének

A daganatok kialakulásában az ún. onkogének alapvető szerepet játszanak. Az onkogének olyan gének kóros változatai, amelyek normális esetben a megfelelő ütemű sejtosztódást szabályozzák (normális alakjukban e géneket protoonkogéneknek nevezik). A protoonkogének karcinogén (rákkeltő) anyagok hatására alakulhatnak át sejten belüli (celluláris) onkogénné. A mai elméletek szerint több (5-6) ilyen változás (mutáció) szükséges egy kóros sejtburjánzás megindulásához.
Már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy bizonyos gének képesek megakadályozni a sejtek olyan jellegű átalakulását, amely daganatok képződéséhez vezet. Innét kapták nevüket is: daganatelnyomó (tumorszupresszor) gének. Egy autós hasonlattal élve: ha a sebességet tekintjük a sejtosztódás folyamatának, akkor az onkogének a gáz-, a tumorszupresszor gének pedig a fékpedál szerepét töltik be. Könnyen belátható, hogy mindkét szerkezet meghibásodása (a gázpedál esetén "beragadása") súlyos következményekhez vezethet.

Az utóbbi időben kiderült, hogy a tumorszupresszor gének az emberi daganatképződés szempontjából fontosabbak, mint az onkogének. Míg az onkogének elsősorban a fehérvérűség különféle típusainak kialakulásáért felelősek, addig a többi daganatban a tumorszupresszor gének elváltozásai (mutációi) játsszák a főszerepet.

Az első tumorszupresszor gént 1970-ben találták meg, és az Rb jelzést kapta (a szem ideghártyáján kifejlődő daganat, a retinoblastoma rövidítéséből, amelynek vizsgálata során azonosították). Azóta több mint egy tucat daganatelnyomó gént fedeztek fel; közülük talán legismertebb a p53 jelzésű, amely az emberi daganatok több mint felében mutáns formában van jelen, így sokféle tumor kialakításáért felelős.

A génterápia fejlődésével lehetőség nyílik arra, hogy a hibás tumorszupresszor gént tartalmazó daganatos szervezetbe bejuttassuk a gén normális alakját. A bejuttatott gének információja alapján olyan normális fehérjemolekulák gyártása indulhat meg, amelyek a megfelelő sejtosztódást irányítják. A génterápia eredményeit már hatékonyan alkalmazták hámeredetű daganatok (rákok) ellen embereken.

Ajánló:

Angol nyelvű híranyag az OncoLink honlapon. A folyamatban lévő génterápiás klinikai kísérletek. 2000. április 28. Francia orvosoknak első alkalommal sikerült génterápiával gyógyítani egy betegséget. Az örökölt immunhiányból kigyógyított csecsemők elhagyhatták a steril szobát, amelynek eddig a védelmére szorultak. Félelem, aggodalom, bizonytalanság, halál és vita övezi a génterápiás kezeléseket, elsősorban az Egyesült Államokban. Az orvosok és a hatóságok igyekeznek egyensúlyt teremteni a gyógyítás hatékonyságának növelése és a betegek biztonságának megőrzése között. Interjú Vida Gáborral, az ország egyik vezető genetikusával. Az [origo] genetikai háttéranyaga.

Korábban:

1999. október 22. A génterápiával készülő rákellenes oltóanyag kifejlesztésén dolgozó kutatócsoport bejelentette, hogy meglepően erőteljes immunválaszt sikerült kiváltaniuk a prosztatarák ellen. 2000. január 23. Az amerikai Food and Drug Administration (Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hivatal) szombaton bejelentette, hogy minden génterápián alapuló klinikai kezelést leállított a Pennsylvania Egyetemen, ahol egy 18 éves páciens - feltehetően a kutatók hibájából - meghalt a kísérletek alatt.