Megfejtették a kolerabaktérium genetikai információit<br/>

Amerikai kutatók elkészültek a kolerát okozó Vibrio cholerae nevű baktérium genetikai információjának teljes feltérképezésével, ami új utakat nyithat a betegség leküzdése felé.

A kolera baktériuma tízezrek halálát okozza évente, szerte a világon. Délkelet-Ázsiában több mint 2000 éve pusztít, s a történelem során hét nagy világjárványt okozott (az utolsót 1911-ben).
A 2-4 mikrométer hosszú kórokozó igen érzékeny: gyenge savak, fertőtlenítőszerek és a magas hőmérséklet gyorsan elpusztítja (a forralás másodpercek alatt megöli). Piszkos kézről vagy étellel-itallal a szájon át kerül a szervezetbe. Ha a gyomorsav hatását elkerüli, akkor a bélbe jut, ahol a lúgos közegben már jól szaporodik.

A betegség lényege a baktérium toxikus anyagai miatt bekövetkező bélfalgyulladás, ami hasmenéssel (akár napi 40 székelés), hányással jár, és a nagy vízveszteség miatt kiszáradáshoz vezet. A tünetek hirtelen, erős hasmenéssel és hasfájással kezdődnek. A beteg bőre ráncos lesz, szeme beesik, orra hegyesen kiáll, izomgörcsök és sokk alakul ki. A betegség lefolyása 3-7 nap. A kezeletlen betegek több mint fele meghal, a kezelt esetekben azonban ez az érték csak 1%. Aki átesik a betegségen, csak néhány évre szóló védettséget kap.

Két kromoszóma

A Vibrio cholerae genetikai állománya két, kör alakú kromoszóma között oszlik meg (a baktériumok kromoszómái kör alakúak). A genetikai állomány összesen 4 033 460 bázispárt tartalmaz, amelyekből a nagyobb kromoszóma háromszor többet tartalmaz kisebb társánál. A nagyobb kromoszómán már a sejtfunkciókért és a fertőzési mechanizmusért felelős gének sokaságát azonosították. A kisebb kromoszóma számos olyan gént tartalmaz, amelyek feltehetően a Vibrio cholerae baktériummal egykor távoli rokonságban álló organizmusból származnak. Az elmélet szerint a kisebb kromoszóma egy egykori független élőlény bekebelezésével került be a baktériumba, ahol aztán az evolúció során összekeveredtek a két kromoszóma génjei (a nagyobbról a kisebbre részben átkerülve).

A Maryland Egyetem (USA) Biotechnológiai Intézet kutatóinak beszámolója a Nature c. tudományos hetilapban jelent meg. A részletes és a kutatók számára szabadon hozzáférhető genetikai információk ismeretében új kezelési eljárások és védőoltások kifejlesztésére nyílik lehetőség a jövőben.

Ajánló:

A BBC cikke angolul.