Mesterséges mellbimbó<br/>

Amerikai kutatók bejelentették, hogy sikeresen befejezték az első kísérleteket a laboratóriumban mesterségesen létrehozott emberi mellbimbókkal.

A főleg rekonstrukciós mellplasztikához kifejlesztett mellbimbókat sertés füléből nyert porcsejtek kitenyésztésével állították elő, és egyes szakértők szerint sokkal jobban alkalmazhatók, mint az eddig használt technikával, a beteg bőréből kialakított mellbimbók, melyek legtöbbször nagyon is laposra sikerültek. Ugyanakkor - bár a mellbimbók kialakítása is fontos - a biotechnológiai cégek mégis leginkább a beteg saját zsírszövetéből növesztett mellpótlás technológiájáért versenyeznek.

A mesterséges mellbimbót megalkotó cég, a Curis (Cambridge, Massachusetts, Egyesült Államok) szerint a mesterségesen növesztett női mell piaca hatalmas - főleg Nagy-Britanniában, hiszen ott a legnagyobb a mellrákos mellmegbetegedések aránya (évi 26 000 új beteg). A saját testszövetek növesztése sokkal nagyobb keresletet válthat ki, mint az eddigi technológiák, hiszen felválthatja a mellimplantátum-beültetést, mely kellemetlen mellékhatásokkal is járhat. A Curis még fejlesztési fázisban lévő mellnövesztési eljárásában a beteg valamely testrészéből éretlen zsírsejteket vesznek ki, és ezeket tenyésztik ki egy előre megformázott vázszerkezetben, majd beinjektálják az új szövetet a mellbe.

(Jövőnéző)

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a Curis honlapján.

Korábban:

Ha egy nőtől megkérdezik, milyen betegségtől fél legjobban, szinte bizonyosra vehető, hogy a mellrákot fogja említeni. És tévedés az hinni, hogy ez csak fiatal korban, meghatározható élethelyzetben és bizonyos foglalkozásúak esetében van így. Pedig a rákbetegségek közül éppen az emlőrák az, amelyik igen jó eséllyel gyógyítható. De a mell szimbolikus jellege miatt - hiszen a nőiesség és az anyaság testesül meg benne - különösen fájdalmas beletörődni az elvesztésébe.