Dr. Sam Parnia és kollegái (Southampton General Hospital, Nagy-Britannia) hatvanhárom szívinfarktuson átesett beteget kérdeztek ki, az esemény utáni egy héten belül. A pácienseket a klinikai halál állapotából hozták vissza, újraélesztéssel.
Ötvenhat beteg semmiféle emléknyomról nem tudott beszámolni, heten azonban megőrizték memóriájukban a történteket. Közülük négyen éltek át ún. halálközeli élményeket: a szokásos módon a nyugalom és határtalan boldogság érzéséről számoltak be, illetve felbukkant a ragyogó fény és a békét sugárzó misztikus lény is.
A kutatók beszámolója szerint a páciensek agya nem volt kitéve alacsony oxigénszintnek, amelyet számos tudós az ilyen élmények fő kiváltó okának tekint. Dr. Parmia emlékeztetett rá, hogy egyelőre vajmi keveset tudunk a tudat, illetve a "lélek" kialakulásáról és működéséről, s nem tartja elképzelhetetlennek, hogy részben függetlenek az agy működésétől, amely csak megnyilvánulásukhoz szükséges.
Az agykutatók legnagyobb része egyelőre elveti a halálközeli élmények valódiságát, s arra figyelmeztet, hogy gyarló memóriánk könnyen becsaphat bennünket: könnyen lehet, hogy az élménye közvetlenül a keringés leállása, illetve az újraélesztés időszakából származnak. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az agy részleges leállása után élték át őket a páciensek.
Ajánló:
A BBC cikke angol nyelven, további linkekkel.