A kutatók a harmadik példány DNS-vizsgálatát végezték el, amely a képen látható Vindija-barlangból (Szlovénia) került elő. A korábbi két, a Kaukázusból és Németországból származó mintát is figyelembe véve most már van némi alap arra, hogy feltérképezhessék a fajon belüli genetikai változatosságot.
A fő kérdés, hogy a Neander-völgyiek a mai emberekhez hasonlóan csekély eltéréseket mutatnak-e DNS-ükben, vagy inkább a majmokra emlékeztetnek-e, ahol viszonylag nagyok a genetikai különbségek. Bár három egyed vizsgálata még nem mondható széles mintavételnek, a nagy földrajzi távolságot figyelembe véve már bizonyos következtetések levonására ad alkalmat.
A csontokból kinyert mitokondriális DNS-t emberekből, csimpánzokból és gorillákból származó mintákkal hasonlították össze. A legújabb eredmények alapján igen valószínűnek tűnik, hogy a fajon belüli különbségek a mai emberhez hasonlóan csekélyek. Ez arra utal, hogy a teljes populáció egy viszonylag kis csoportból indult fejlődésnek, hasonlóan a Homo sapiens esetéhez. Nem találtak arra utaló jeleket sem, hogy a Neander-völgyi ember és a mai ember keveredett volna egymással, vagyis továbbra is valószínűnek tűnik, hogy nincs bennünk Neander-völgyi vér.
A Neander-völgyiek 130 000-30 000 éve éltek Európában. A jelenleg vizsgált DNS-minták legalább 42 000 éves csontokból származnak.
S. T.
Ajánló:
A BBC cikke angol nyelven.
Korábban:
2000. április 1. Újabb DNS-vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a modern ember nem rendelkezik Neander-völgyi ősökkel, illetve a két faj nem is keveredett egymással. Részletes háttéranyag a modern ember és a Neander-völgyiek evolúciós kapcsolatáról, illetve a mitokondriális DNS-vizsgálatokról.