Az evolúciós siker illata<br/>

Vágólapra másolva!

Tudósok úgy vélik, hogy szaglásunk meghatározó szerepet játszott az evolúció során, mivel segítette kőkorszaki őseinket a vadászatban, a mérgező ételek elkerülésében és a társválasztásban is.

A csimpánzok és az emberek DNS molekuláiban lévő apró eltéréseket összehasonlítva izraeli kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi faj felemelkedéséhez mintegy 1000 szaglóreceptor génjeinek változásai is hozzájárultak. Véleményük szerint a szaglóreceptorok változásainak hátterében álló mutációk azon ritka molekuláris alkalmazkodási mechanizmusok egyikéhez vezettek, amelyek az ember esetében követhetők.

Újabb kutatások szerint - bár a modern világban való mindennapi léthez már nincs szükségünk kifinomult szaglásra - ennek az érzékszervnek még mindig fontos szerepe van például a szexuális vonzalom kialakulásában.

A Weizmann Tudományos Intézet munkatársai az emberi DNS-állomány 17. kromoszómájának arra a területére koncentrálták kutatásaikat, ahol kb. 1000 különböző szaglóreceptor génje található. Ezeknek nagyjából a fele működik, a többi - melyeket pszeudogéneknek nevezünk - már nem fejeződik ki.

Az emberek és csimpánzok DNS állományának összehasonlítása volt a kulcs annak megfejtéséhez, vajon hogyan és miért alakult ki szaglóérzékünk. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az általunk ma is használt gének a természetes kiválogatódás mechanizmusán keresztül fejlődtek ki.

"Képzeljük el, hogy mindenki azonos génekkel és adottságokkal rendelkezik, és akkor egy ember mutáns génnel születik, melyből aztán előnye származik" - mondta Yoav Gilad, aki a kutatások nagy részét végezte. "Jobb lett például a szaglóérzéke. Olyan szagokat is megérez, amiket rajta kívül senki más. Legyen ez a szag mondjuk egy mérgező növényé. A szag alapján ő tudja, hogy ártana neki, míg mások talán megkóstolják. Így tehát új adottsága előnyhöz juttatta őt. Előbb vagy utóbb ez a géntípus aztán elterjedhet az egész populációban."

Kémiai vonzalom

A tanulmány felvet egy érdekes kérdést: miért maradt fenn az éles szaglás képessége, ha egyszer nincs többé rá szükség?
Egy elmélet szerint a szagoknak még ma is szerepük van a szexuális vonzalom létrejötténél (lásd egyik korábbi cikkünkben). "Manapság nehéz lenne elképzelni olyan helyzetet, melyben túlélésünk azon múlna, hogy képesek vagyunk-e megérezni egy szagot" - mondja Dr. Mark Seielstad (Harward School of Public Health). "De egyre csak gyűlnek a bizonyítékai annak, hogy a társválasztásunkat erősen befolyásolják a különféle illatok."

P. P.

Ajánló:

A BBC cikke angol nyelven. Az orr az egyik legfinomabb érzékszerv. De mi valójában a szaglás, és mennyire tudjuk megjósolni, hogy milyen vegyületek idéznek elő különböző szagokat? - teszi fel a kérdést Charles Sell, a Quest International szerves kémiai részlegének vezetője.

Korábban:

2000. március 6. Egy dél-amerikai egyetemen végzett kutatás eredményeként bebizonyosodott, hogy a nők leginkább az orrukkal választják ki potenciális partnereiket. Biológusok és pszichológusok vizsgálták a vállalkozó szellemű hölgyeket az ún. "átizzadtpóló-teszttel", pontosabban a férfiszagokra adott szexuális reakcióikat. Kíváncsiak voltak arra is, hogy nők csak szag alapján meg tudják-e különböztetni a "jó pasikat" a kevésbé szemrevaló társaiktól. 1999. június 28. Betegségeink ma már egyre nehezebben rejtőzhetnek el, de ennek oka a folyamatosan fejlődő technika mellett abban a régóta nem változó emberi műszerben is keresendő, amit orrnak hívunk. A "szagtudomány" számos más hasznos eredménnyel is büszkélkedhet.