Ki eszi meg a holtakat?<br/>

Hogyan lehet a legbiztosabban megállapítani, hogy az indiai fakókeselyűk száma megfogyatkozott? Úgy, hogy meg kell nézni, milyen állapotban vannak a bombayi Hallgatás tornyába kitett emberi tetemek.

Az indiai párszik, az ősi perzsiai zoroasztriánus vallás mai követői ugyanis azzal a számunkra kissé morbid eljárással vesznek búcsút halottaiktól, hogy erre kijelölt helyekre kiteszik a tetemeket a keselyűk martalékául. Erre azért kényszerülnek, mert vallásuk szerint a szent földet, vizet és tüzet nem szennyezhetik holtak.

Az utóbbi években azonban szinte eltűntek Indiában a fakókeselyűk. Egy londoni kutató vírusfertőzés következményének tartja a keselyűállomány drasztikus csökkenését. Mindez jó ideig nem derülhetett ki, ugyanis a párszik csak alacsony kasztbeli munkásokat engedtek a tornyokba, s csak miután rájöttek, hogy elevenükbe, pontosabban holtukba vágó kérdésről van szó, akkor juthatott be az angol kutató, aki ráadásul nő. Azt tapasztalta, hogy az utóbbi három évben kitett hullákból, melyek a bomlás különböző fázisaiban vannak, szinte semmit sem ettek meg a keselyűk. A tetemek a száraz évszakban kiszáradnak, monszun idején azonban erősen bomlanak. Ilyenkor kisebb madarak csipegetnek belőlük, de nem helyben fogyasztják el, mint a keselyűk, hanem elviszik, és betegséget terjeszthetnek.

Az nem látszik jó megoldásnak, hogy a tornyokban keselyűket tartsanak. A nagy testű madaraknak térre és változatos táplálékra van szükségük. Azt sem tartják célravezetőnek, hogy fogságban szaporítsák őket; ezeknél a madaraknál ez nem jár sikerrel. Azon még vitatkoznak a párszikkal, hogy temetkezési helyüket jó volna áthelyezni a városon kívülre (a jelenlegi tornyok ugyanis a nagyváros belsejében vannak), ahol a madarak jobb életkörülményeket találhatnak. Még mindig nem tudják azonban, mi okozza a fakókeselyűk pusztulását. Több nyugati szakértőcsoport is felajánlotta a segítségét, ám az indusok nem engednek ki az országból elpusztult keselyűkből vett szövetmintát. Amerikai kutatók egyébként arra gyanakszanak, hogy a vírus a rohamosan növekvő számú indiai csirketenyészetekből kerülhetett ki a vadonba.

(Természet Világa)

Ajánló:

Fakókeselyű - adatok és további képek. Keselyűk a weben.