Két lábon járó korai őshüllő<br/>

Egy Németországban felfedezett hüllőmaradvány arra utal, hogy ez a mozgástípus már jóval a dinoszauruszok előtt kifejlődött.

A kiváló megtartású, 290 millió éves csontváz az Eudibamus cursoris névre hallgat. A leletet egy németországi bányában fedezte fel a nemzetközi kutatócsoport. Ez a legidősebb ismert tagja a primitív hüllők egyik legfontosabb csoportjának, a Parareptiliáknak.

Az Eudibamus a korai hüllők egy kihalt családjához tartozik, aminek szokatlanul nagy volt a földrajzi elterjedése, legalábbis a korai permben élt kortársaihoz képest. Az Eudibamus nem közvetlen őse azoknak a későbbi hüllőknek (például a dinoszauruszok egy részének), amelyek aztán szintén alkalmazták a bipedális járásmódot és testtartást. Ez azt jelzi, hogy a két lábon, felegyenesedve járás képessége egymástól függetlenül többször kialakult a hüllők evolúciója során.

Habár a maradvány csak 26 cm hosszú, mégis számos bizonyítékot mutat az egykori hüllő mozgásáról.

A mellső végtagjai viszonylag rövidek, míg az hátsó végtagok viszonylag hosszúak voltak a teljes testmérethez képest. A hüllőnek szintén szokatlanul hosszú a talpa és a farka, ami általában bipedális mozgásra utal. A kutatók szerint a hosszú farok "kormánylapátként" szolgált, és kiegyenlítette az állat gravitációs középpontjának a változásait a gyors mozgás közben. Szintén ilyen mozgásra utal a csípő, a térd és a boka ízületeinek az elrendeződése az hátsó végtagnál. Ez tette lehetővé, hogy a láb csontjai egy egyenes vonalat alkossanak, amikor a hátsó láb teljesen kiterjesztett állapotban volt. Vagyis az állat bokája és térde csak egy síkban tudott maghajolni.

Az Eudibamus cursoris a legkorábbi ismert Tetrapoda (vagyis négylábú gerinces), amelyik alkalmazta ezt a jellegzetes testtartást és járásmódot. Később még több esetben is előtérbe került ez a mozgásforma, így például néhány dinoszaurusznál, aztán a madaraknál, majd az emlősöknél. Tehát egy rendkívül sikeres evolúciós újítás legelső nyomaira sikerült a kutatóknak rábukkanniuk. Korábban azt gondolták, hogy a felegyenesedett testtartás és a két lábon való futás először a dinoszauruszoknál és azok rokonainál bukkant fel. Emiatt izgalmas az új lelet, melynek a fogai arra utalnak, hogy növényevő állat volt. Tehát a gyors mozgását nem a táplálék megszerzésére használta, hanem valószínűleg ő menekült vágtázva a ragadozók elől.

A geológusok bizakodva folytatják tovább az ásatásaikat a német kőfejtőben, amely már eddig is számos jó megtartású ősmaradványt szolgáltatott.

Dulai Alfréd

Ajánló:

Angol nyelvű sajtóanyag a University of Toronto honlapján.

Korábban:

2000. november 15. Idén nyáron öt Tyrannosaurus rex-maradványt találtak az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy a félelmetes ragadozók jóval gyakoribbak lehettek, mint azt eddig gondolták.