Magzati agysejtek gyógyítják az agyat<br/>

A jelenleg gyógyíthatatlan Huntington-betegségben szenvedőknek új reményt nyújthatnak egy sikeres, embereken végzett kísérlet eredményei.

A Huntington chorea - népies nevén "vitustánc" - gyógyíthatatlan betegség. Súlyos, a kezdeti mozgászavaroktól a teljes szellemi-fizikai leépülésig vezető kór, amely felnőttkorban, általában 40 év felett jelentkezik. Régóta ismert, hogy egyetlen gén hibája (mutációja, azaz örökletes megváltozása) áll kialakulásának hátterében.

Francia kutatók magzati agysejteket ültettek be öt olyan önkéntes agyába, akiknél egyelőre a betegségnek csak enyhe tüneteit tapasztalták. Az Egészségügyi és Orvosi Kutatások Nemzeti Intézetében (INSERM, Párizs) végzett kísérletek során az agy csíkolt test (corpus striatum) nevű területére injektálták az embrionális sejteket, amely a kór fő célpontja. Előbb a jobb, majd egy év múlva a bal agyféltekét kezelték.

A kezeléseket követő neurológiai és pszichiátriai tesztek során az öt páciensből háromnál javulást tapasztaltak a motoros és kognitív funkciókban (azaz mozgási és értelmi képességeik pozitívan változtak). A műszeres agyi vizsgálatok (MRI, PET) is megerősítették, hogy normálisabb lett a kezelt agyi területek szövettani képe és anyagcsere-aktivitása. A negyedik betegnél azonban csak átmeneti volt a javulás, míg az ötödiknél ilyet sem tapasztaltak. A sejtbeültetések óta egy év telt el.

Magzati sejtek Franciaországban

Az agysejteket 7-9 hetes, abortált magzatokból nyerték. A tudósok álláspontja, hogy ezzel nem sértették meg a francia törvényeket, amelyek - legalábbis egyelőre - tiltják az embriók kutatási célokra történő felhasználását. A kormány azonban éppen a napokban jelentette be, hogy szigorúan rögzített keretek között - Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan - Franciaországban is engedélyezni fogják a magzatokból származó őssejtek felhasználását. A törvénytervezet szerint olyan 7-12 napos élő egyedek használhatók fel őssejtforrásként, amelyek leállított lombikbébi programból származnak.

Az INSERM kutatói további 60 páciens esetében szeretnék elvégezni a beültetést. A kísérletekről szóló részletes beszámoló a Lancet c. orvosi szaklapban jelent meg.

S. T.