A páviánok költséges hátsója<br/>

Vágólapra másolva!
Az állatvilág bővelkedik viselőjük minőségét fennen hirdető szexuális díszekben. A pávatoll és a fülemüle éneke mellett a páviánok nőstényeinek piros hátsója is ezek közé tartozik. Új kutatások szerint ugyanis nem egyszerű figyelemfelkeltő eszközzel állunk szemben, hanem egy, a nőstények reproduktív értékét híven tükröző, rendkívüli költségekkel járó jelről.
Vágólapra másolva!

A nagyobb duzzanattal megáldott pávián nőstények fiatalabb korukban válnak ivaréretté, gyakrabban tüzelnek, több utódot hoznak a világra, ráadásul utódaik között a későbbiekben jobbak lesznek a túlélési mutatók. A hímek a nagyobb duzzanatot viselő nőstényekkel való párosodásért bőszebben küzdenek, több sérülésnek téve ki magukat. Íme a száraz tények, egy új kutatás megállapításai a páviánok életéről.

Ez az első eset, hogy egy emlősfaj nőstényeit szexuális hirdetésen kapták a kutatók, holott eddig az volt a feltevésük, hogy a nőstényeknek nem okoz gondot megnyerni a hímek figyelmét. Hogy mégis kialakultak az effajta jelzések, a szakértők szerint arra utal, hogy a hímek mérlegelik a párosodással járó költségeket, és erőfeszítéseik mértékéről ennek alapján döntenek. Ez a nőstényeket arra készteti, hogy egymással közvetett módon versengjenek.

Az alfeleken vöröslő duzzanatok meglehetősen sokba kerülnek. A nőstény testtömege ilyenkor úgy 14 százalékkal megnő, a képződmény akadályozza a mozgásban, a paraziták számára remek támadási felületet nyújt, fogékonyabbá teszi a fertőzésekre, és mindennek a tetejébe még nyilvánvalóan kényelmetlenül is esik rajta az ülés. Az evolúcióban nagy jelentősége van annak, hogy bizonyos jelzések költségekkel járnak, így ugyanis a gyengébb kvalitású nőstények nem tudnak csalni. Amennyiben a páviánok nőstényei valódi kvalitások hiányában nem tudnak szép nagy duzzanatot növeszteni, a hímek vakon bízhatnak a jelzésekben.

Annak megítélésében, hogy a páviánhölgyek hátsójának van-e az egyedek reproduktív értékével összefüggő jelzésértéke, a kutatóknak segítségükre voltak a tanzániai Gombe Nemzeti Park páviánjainak életét 1967 óta dokumentáló videofelvételek. Miután a nőstények szaporodási sikere, "tenyésztörténete" és a duzzanatoknak a felvételeken jól látható mérete között pozitív kapcsolatot találtak, arra a megállapításra jutottak, hogy az valóban a szexuális értéket hirdeti.

A főemlősök között nem ritka a páviánokéhoz hasonló ivari duzzanatok jelenléte. Úgy tűnik, az evolúció során háromszor is kialakult, és többnyire a promiszkuitásban élő fajok körében bevett szokás. Az emberi faj nőstényeinek hátsó fele nem duzzad meg a legtermékenyebb napokon, ha azonban a régi korok divatjára gondolunk, találunk a páviánok hátsójához hasonló elemeket. Egyes antropológusok a nagy mellekről, a derék-csípő arányról tartják azt, hogy a nők reproduktív minőségét jelzik. De vajon fogják-e a férfiak ezeket a jelzéseket? Talán igen. Van egy kelet-afrikai törzs, melynek tagjai közvetve, a teltségből és a bőr tónusából ítélik meg a feleségnek kiszemelt lányok reproduktív értékét. A törzs szokásai szerint többet fizetnek az olyan menyasszonyért, aki korábban kezdett menstruálni.


A Pipacs közelmúltban megjelent további cikkei

Az aszpirin harmadik célpontja
Az aszpirin igen sokrétű hatását az orvostudomány régóta ismeri és használja anélkül, hogy hatásmechanizmusának minden részletével tisztában lenne. A gyógyszer most felfedezett harmadik célpontjára, a citokinek közé tartozó interleukin-4 nevű fehérjére egy eddig nem azonosított úton hat. A felismerés magyarázattal szolgál az aszpirin néhány kevésbé nyilvánvaló jótékony hatására is.

Még egyszer a csótányokról - az ivartalan szaporodás esélyei
Az ivaros szaporodás folyamata, azaz biológiai szakkifejezéssel élve a szex nem egyszerű dolog. Bonyolult folyamatok összehangolását és rengeteg energiát igényel a pároktól, ezért aztán joggal merült fel a kérdés az evolúció-biológusokban, vajon miért nem aszexuálisan reprodukálják önmagukat az élőlények? Brit kutatók a csótányokkal végzett laboratóriumi kísérleteikben az ivartalan szaporodás esélyeit kutatták.

A zöld tea nem csodaszer
Az Ázsiában nagy hagyományokkal rendelkező zöld tea az utóbbi években a nyugati világban is nagy népszerűségnek örvend. Híre, miszerint megelőzi a rosszindulatú daganatokat és csökkenti a koleszterinszintet, a zöld teát a világszerte dúló Ázsia-divat kimagasló elemévé tette. Az ezirányú kutatások azonban messze nem igazolják minden kétséget kizáróan a gyógyító hatást: egy új japán elemzés szerint például a zöld tea egyáltalán nem nyújt védelmet a gyomorrák ellen.

Dolly karanténban - Száj- és körömfájás járvány Európában, és azon túl is
A határokon cipőket fertőtlenítenek, szaunába küldik a beutazókat, és elkobozzák a szendvicseket. Ilyen és ezekhez hasonló rendelkezésekkel védekeznek Európa szerte a közegészségügyi hivatalok a száj- és körömfájás vírusának terjedése ellen. A vágóállatokat megtizedelő vírus drasztikusan terjed, és az európai országok egyike sem kívánja kitenni állatállományát a fertőzés veszélyének, de a pánikszerűen meghozott intézkedések kissé kaotikusnak tűnnek.

(Pipacs.hu - Online Élettudomány)

Ajánló:

A páviánok jobban hasonlítanak hozzánk, mint gondolnánk. A stressz például hosszú távon őket is megbetegíti, közülük legkevésbé viszont a stabil szociális kapcsolatokat kiépítő egyedeket.