A Parkinson-kór kezelése: siker és tragédia egyszerre<br/>

A BBC drámai hangvételű cikkben számol be Parkinson-kórosok kísérleti módszerrel történő kezelésének katasztrofális eredményeiről. Ugyanezt egy orvosi szaklap gyakorlatilag sikeresnek minősíti.

A Parkinson-kór olyan idegrendszeri megbetegedés, amely mozgásszervi zavarokat okoz. A betegre mozgásszegénység, az izomtónus fokozódása, izomremegés és izommerevség jellemző. A betegség oka a dopamin nevű ingerületátvivő anyag hiánya az agyban, ami bizonyos agysejtek pusztulása következtében alakul ki. A kór egyelőre nem gyógyítható, a tüneti kezelések azonban egyre eredményesebbek.

Dr. Paul Greene és munkatársai (Columbia Egyetem, New York) előrehaladott stádiumban lévő betegeket (több mint 14 éve szenvedtek Parkinson-kórban) magzati agysejtekkel kezeltek. A halott csecsemők középagyából kinyert, felszaporított és a betegek agyába juttatott sejtektől várták, hogy tovább szaporodnak és megfelelő mennyiségben termelik a dopamint. Egyik korábbi cikkünkben már beszámoltunk a Parkinson-kór gyógyítási kísérleteinek eme legvitatottabb módjáról, illetve egyik ígéretes eredményéről.

A klinikai vizsgálatokban negyven, 34-75 év közötti beteg vett részt, de ebből csak húsz kapott magzati sejteket. A páciensek másik fele kontrollként szolgált. Azonban sem a betegek, sem az őket vizsgáló kutatóorvosok nem tudták, hogy az egyes betegek melyik csoportba tartoznak (a kontrolleseteknél megfúrták ugyan a koponyacsontot, de az agyhártyákat már nem szakították át).

Egy száraz tudományos beszámoló és egy drámai hangvételű BBC-sajtóanyag

Igen érdekes az eredmények két különböző forrásban való megtekintése. A kutatók szakmai cikke szerint az eredmények nagyjából a várakozások szerint alakultak: az átültetésen átesettek egy részénél jelentős javulás állt be a mozgáskoordinációban, a betegség tünetei értékelhető módon csökkentek. A 60 év felettieknél azonban alig volt javulás. A húsz páciensből tizenhétnél a beültetett agysejtek idegnyúlványokat növesztettek. Egy évvel a beavatkozás után azonban a páciensek 15%-ánál visszaálltak a mozgásszervi zavarok. A kutatók úgy összegzik eredményeiket, hogy az eljárás javulást hozhat a fiatalabb Parkinson-kórosok esetében, de az idősebbeknél gyakorlatilag hatástalan.

A BBC ugyanakkor arról ír, hogy a kezelés csak "kis számú betegen segített", a betegek 15%-ának állapota pedig "rosszabb lett, mint a kezelés előtt". A cikk szerzői szerint a beültetett agysejtek túltermelték a dopamint, ami éppúgy káros, mint ha nincs elég belőle. A BBC dr. Greene nyilatkozatának részletét idézi, amelyet a kutató New York Times számára adott a visszaesett betegekről: "Állkapcsuk állandóan rángatózik, csuklóik folyamatosan megfeszülnek és elernyednek, ujjaik le-fel járnak. Ez tragikus, katasztrofális. És mi nem tudjuk leállítani." A nyilatkozat meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy dr. Greene a szakcikk egyik vezető szerzője.

Sokféle módon lehet tálalni ugyanazokat a tényeket. A tálalás pedig meghatározó lehet az egyébként valóban ígéretes kutatások további támogatásánál, anyagi és erkölcsi szempontból egyaránt.

S. T.

Ajánló:

A BBC cikke igen drámai hangvételű, a cím a klinikai próbák rossz (az eredeti állapotnál rosszabb) kimenetelére utal. Egy egészen más csengésű cím a World Parkinson Disease Association honlapján, amely a 60 évesnél fiatalabb betegek sikeres kezelésére utal. A kutatók részletes beszámolójának kivonata a The New England Journal of Medicine c. orvosi szaklapban.

Korábban:

2000. december 5. A jelenleg gyógyíthatatlan Huntington-betegségben szenvedőknek új reményt nyújthatnak egy sikeres, embereken végzett kísérlet eredményei. 1999. november 26. A Parkinson-kór gyógyítási kísérleteinek egyik legvitatottabb módja, amely halott magzatok agysejtjeit használja átültetéshez, 10 évvel a kezdeti kezelések után is eredményesnek bizonyult egy betegnél.