Zsírleszívás: új lehetőségek a szerv- és szövetpótlásban<br/>

Amerikai kutatók a jövő sejtterápiáját lehetővé tévő őssejtek valóságos kincsesbányáját fedezték fel. Első ízben sikerült őssejteket kinyerni zsírszövetből.

Sejtterápia: az őssejtek legnagyobb ígérete

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, s még bármilyen vagy legalábbis sokféle sejttípus kialakulhat belőlük. Az őssejtekkel folytatott kísérletek legizgalmasabb, a jövő orvostudománya számára legtöbbet ígérő felhasználási lehetősége a sejtterápia vagy sejttranszplantáció.

A sejtterápia lényege, hogy a beteg szervezet hibásan működő, részben elpusztult, esetleg teljesen hiányzó sejtjeit kívülről, egészséges sejtek bejuttatásával pótolják. Rengeteg betegség hátterében bizonyos sejttípusok hibás működése vagy kóros megfogyatkozása áll. A jelenlegi transzplantációs eljárások során egész szerveket vagy szöveteket ültetnek át, a rendelkezésre álló donorok (szervadók) száma azonban jóval a kívánt mennyiség alatt marad. Az őssejtek szaporításával és fejlődésük irányának meghatározásával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Az így kialakítható, állandóan megújuló szövetbankokkal számos betegség számtalan áldozatán lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, idegrendszeri sérülések, agyvérzés, égési sérülések, szívbetegségek, cukorbetegség, csontritkulás, reumás betegségek. Szinte alig van olyan terület, ahol a sejtterápia ne lenne alkalmazható. A legkézenfekvőbb és valószínűleg elsőként elérhető alkalmazások olyan betegségeket gyógyíthatnak, amelyeknél egy bizonyos sejttípus már jól ismert hibájáról (vagy hiányáról) van szó - például a Parkinson-kórt vagy az I. típusú cukorbetegséget a dopamin-, illetve az inzulintermelő sejtek pótlásával.

Nem csupán az embriókban, de a felnőtt szervezet számos szövetében is találhatók őssejtek, amelyek a sejtek természetes pótlását végzik (például a bőr vagy a vér esetében). Minden szövetben azonban nem még találták meg őket, bár a kutatások itt is gőzerővel folynak. Nagy meglepetés volt például, hogy az idegszövetből is előkerültek. Egészen az utóbbi évekig nem feltételezték, hogy a neuronok és gliasejtek pótlódni tudnak, de előbb rágcsálókban, majd emberben is sikerült azonosítani idegi őssejteket.

Új, bőséges őssejtforrás: a zsírszövet

Fehér zsírszövet

A kutatók rutinszerű zsírleszívások során nyert zsírszövetet használtak vizsgálataikhoz. Az őssejtek eddigi forrásai főként a magzatok (embrionális őssejtek), illetve a csontvelő és az idegszövet voltak, amelyek körül állandó etikai viták tombolnak. A zsírszövet esetében ilyen nem várható, technikailag könnyebb és olcsóbb hozzájutni, ráadásul a zsírleszívásnak "kozmetikai hozadéka" is van, ahogyan dr. Mars Hedrick (UCLA) mondja. Az őssejt-biológiai kutatások várhatóan felgyorsulnak e felfedezés után. Hedrick szerint a zsírszövet ilyen jellegű "felfedezése" ahhoz hasonló, mint amikor rájöttek, hogy az addig csak érdekességnek tartott kőolajban milyen hatalmas lehetőségek vannak, s ahogyan a kőolaj forradalmasította az ipart és a közlekedést, úgy fogják forradalmasítani a zsírszövet őssejtjei a sejtterápiás kutatásokat.

Zsírleszívás - "őssejt-szüret"

A felfedezésről írott részletes beszámoló a Tissus Engineering c. orvosbiológiai szaklap 2001. áprilisi számában jelent meg.

Jók-e a felnőtt őssejtek?

A felnőtt őssejtek sokkal többre képesek, mint azt korábban gondolták. Számos állatkísérlet és néhány emberi alkalmazás során kimutatták, hogy egyes felnőtt őssejtek képesek másféle sejtvonalak kialakítására is. Például egér csontvelőbe juttatott idegi őssejtekből a vér különféle sejtjei alakultak ki. Előbb patkányokban, majd emberben is arra utaló bizonyítékokat találtak, hogy a csontvelő vérképző őssejtjeiből egészséges, működő májsejtek fejlődtek. Mindezekből olyan kép bontakozik ki, hogy egy adott sejtvonal irányában már elkötelezett őssejt bizonyos körülmények között a korábban gondoltnál jóval rugalmasabban viselkedhet. Még nem ismert, hogyan állítják vissza részbeni elkötelezettségüket, de ha ez kiderül, akkor ez mesterségesen is kivitelezhető lesz, esetleg egészen az embrionális állapotig.

A felnőtt szövetek őssejtmennyisége azonban igen kicsi, így nagyon nehéz azonosítani és kinyerni őket. Ráadásul a felnőtt őssejtek osztódási képessége az embrionális sejtekénél kisebb. Mindezek miatt egy gyors sejtterápiás beavatkozáshoz nem alkalmazhatók, így számos akut betegség nem lesz gyógyítható velük. Az új felfedezés azonban e tekintetben is ígéretesnek tűnik, mivel nagy mennyiségű és gyorsan kinyerhető őssejtállomány kinyerését teszi lehetővé.

Ma még nem eldöntött kérdés, mennyire lesznek használhatók a felnőtt őssejtek a sejtterápia széles körű alkalmazására. A legésszerűbb megoldás, ha a felnőtt és embrionális őssejtek vizsgálatával szerzett kutatási eredmények állandó összehasonlításával megpróbáljuk minimálisra csökkenteni az embrionális őssejtek felhasználását, s csak ott alkalmazzuk őket, ahol ez feltétlenül szükséges.

Az őssejt-biológia aranykorának kezdetén élünk. Nem túlzás azt állítani, hogy a kutatások eredményei belátható időn belül forradalmasítják az orvostudományt, jelentősen javítják az életminőséget, s meghosszabbítják az átlagos élettartamot.

S. T.

Ajánló:

Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói új módszert fejlesztettek ki arra, hogy embrionális őssejteket nyerjenek ki méhlepényből.

Korábban:

2001. február 25. Egéragyakba juttatott emberi őssejtek teljes értékű emberi idegsejtekké fejlődtek. Ez újabb nagy előrelépésnek számít az őssejt-biológiában, de tovább szítja a biotechnológiai kutatásokat övező etikai vitákat: sokan már "emberagyú" állatokról beszélnek. 2001. április 6. Két új állatkísérleti eredmény is született a napokban, melyek arról számoltak be, hogy felnőtt csontvelőből származó sejtekkel sikerült sérült szívet regenerálni. A sejtek a sérülés helyére vándoroltak, ahol új izomsejtek és vérerek képződését idézték elő.