A kulturált viselkedés alapjai - majmoknál <br/>

Vágólapra másolva!
Hasonlóan ahhoz, ahogy egy új országban letelepülő család gyerekei lassanként utánozni kezdik a helyiek viselkedését, amerikai etológusok szerint új környezetben a csimpánzok is átveszik az uralkodó szokásokat.
Vágólapra másolva!

A kutatók azt találták, hogy a csimpánzok specifikus kéztartásokat tanulnak. "Mint amikor a Mókus őrs tagjai könyökfogással, a Vakond őrsben pedig - teszem azt - háromujjas köszönéssel üdvözlik egymást" - mondta McGrew.

Számos társadalomtudós úgy tartja, hogy az emberek - nyelvükkel, divatjukkal, zenéjükkel egyetemben - egyszerűen olyan állatok, amelyek elég fejlettek ahhoz, hogy kultúrájuk legyen. De a biológusok most azt állítják, egyes állatok is - az emberszabású majmok például, vagy a delfinek és a bálnák - mutatnak olyan összetett viselkedésjegyeket, amelyeket egymástól tanulnak. Ez, érvelésük szerint, a kultúra egyik formája.

McGrew és csapata a csimpánzok kurkászási tevékenységét bevezető kézfogási technikákat tanulmányozták. Egyes csoportokban, amikor két állat találkozik és kurkászni kezdik egymást, jobb és bal kezüket a fejük felett összekulcsolják.

Kétségtelen, hogy sok különbség tapasztalható egyes csipmánzcsoportok viselkedésében, ám ezekről a legtöbbször kimutatható, hogy praktikus funkciót töltenek be - ilyenek például a környezethez alkalmazkodó táplálékgyűjtési különbségek. Ezekkel szemben a kézfogás, úgy tűnik, tisztán szociális gesztus.

A kutatók felfedezték, hogy a tanzániai Mahale Nemzeti Park csimpánzai enyhén eltérő formáit mutatják a mozdulatnak. Az egyik csoport egy tenyér-tenyér érintkezést, míg a mások inkább csukló-csukló szorítást kedvelnek. De mikor a kutatók megnézték az ezekről a csimpánzcsoportokról az elmúlt 35 évben készült felvételsorozatokat, meghökkentő jelenségre lettek figyelmesek. Azok a csimpánzok, amelyek az egyik csoportból a másikba vándoroltak, gyakran elhagyták a régi kézfogást, és felvették az újat. A kutatók most azt vizsgálják, mennyi időt vesz igénybe, míg a csimpánzok megváltoztatják szokásaikat. "Amikor az emberi viselkedésben látunk ilyen nüanszokat, azt bizony kultúrának hívjuk" - mondja McGrew.

A főemlősök között már korábban is számos hasonló viselkedésjegyet, illetve ezek elterjedését fedezték fel a kutatók. Az egyik legismertebb példa Imo, a makákó nőstény esete, aki rájött, hogyan tisztítsa meg a táplálékot a tengervízben. A szokást a csoport többi tagja is átvette (és azóta is használja), bár eleinte lassan működött a dolog: a rangsorban magasabb helyen álló nőstények ugyanis nem voltak hajlandók az újításra.