Gyógyító szén-monoxid <br/>

Sérült tüdejű laboratóriumi egereken végzett kísérletek bizonyították a mérgező gázként közismert szén-monoxid belélegzésének gyógyító hatását.

A kutatás eredményei ígéretesnek tűnnek számos vérrögképződéssel járó betegség terápiájában. A mérgező gáz alkalmazása azonban óvatosságot igényel, hiszen egyelőre kérdéses, hogy a gyógyító hatás nagyobb-e, vagy a potenciális veszélyek.

A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan gáz: ipari és háztartási égéstermékek alkotórésze, a cigaretta füstjében is jelen van. A gázt eddig veszélyes méregként tartották számon, mivel a vér oxigént szállító komponenséhez, a hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja az oxigént, ami halált okozó fulladáshoz vezet. Kisebb koncentrációban azonban hatása gyógyító lehet, derült ki a Nature Medicine folyóirat májusi számából.

A Columbia University kutatói sérült tüdejű egerek egy csoportjával szén-monoxidot lélegeztettek be, és azt tapasztalták, hogy az állatok hetven százaléka felépült betegségéből, és életben maradt, míg a kontroll csoportban a túlélési arány csupán tíz százalék volt. Kiderült, hogy a szén-monoxid az ereket elzáró vérrögképződés megakadályozásának folyamatában játszik kitüntetett szerepet.

A kutatócsoport vezetője, David J. Pinsky szerint a szén-monoxid rövid időn belül valószínűleg az emberek gyógyításában is sikeresen alkalmazható lesz, ráadásul olcsó, és könnyen hozzáférhető. Alkalmazható tüdőátültetéseknél, agyérgörcsnél, szívinfarktusnál, egyes baktériumfertőzéseknél, vagy szívkoszorúér műtétek során, vagyis minden olyan esetben, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a vérkeringés leállása vagy lassulása miatt elindul a véralvadás, és az ereket eltömítő vérrögök képződnek. Természetesen nagyon körültekintően kell ellenőrizni az adagolást, nehogy a határértéken túli szén-monoxid belélegeztetése fulladáshoz vezessen.

Az élő szervezet természetes úton is termel szén-monoxidot. Pinsky és munkatársai kétféle sérült tüdejű laboratóriumi egér-populáción kísérleteztek: normális, és olyan genetikailag módosított, transzgénikus egereken, amelyeknek nem volt saját szén-monoxid termelésük. A kutatók azt tapasztalták, hogy a természetes szén-monoxid védelemmel rendelkező egerek a szénmonoxid kezelés után húsz százalékkal nagyobb arányban épültek fel, mint hasonlóan kezelt transzgénikus társaik.

A kutatócsoport jelentése szerint amikor a vérkeringés leállása alatt elkezdődik a véralvadás, a szervezet beindítja saját szén-monoxid termelő mechanizmusát. A keletkező szén-monoxid csökkenti az úgynevezett PAI-1 fehérje termelődését, amely a vérrögképződési folyamatban vesz részt. Ennek következtében a szén-monoxid a kisebb ereket elzáró vérrögkezdeményeket feloldja, így biztosítja a vérkeringés folyamatosságát.

A szervezet saját szén-monoxid termelő mechanizmusa valószínűleg az evolúció során fejlődött ki, feltehetően azért, hogy biztosítsa az életfontosságú szervek állandó vérellátását. A kívülről bejutatott szén-monoxid is ezt a folyamatot segíti.

(Pipacs.hu - Online Élettudomány)