Nem a naptól fekete <br/>

Egy ausztrál tudós szerint a sötét bőr jobban véd a gombás és bakteriális fertőzésekkel szemben, mint a világos. Álláspontja szerint elmélete az eddigi legjobb magyarázat arra, hogy vajon miért alakultak ki a Földön különböző bőrszínű embercsoportok.

Amennyiben James Mackintosh feltételezése igaznak bizonyul, újra kell értékelnünk a bőrszín evolúciós változásáról alkotott elképzeléseinket. Ez esetben ugyanis nem a Föld egyes régióira jellemző napsugárzás, hanem az adott terület hőmérséklete és nedvessége a legfontosabb szelekciós tényező.

Régóta tudjuk, hogy a bőr sötét színe a melaninnak köszönhető. (A melanin fekete vagy sötétbarna festékanyag, amely a bőr, a haj, a szivárványhártya és az érhártya színét határozza meg.) Az általános magyarázat szerint a sötét pigment a napsugárzás káros hatásától védi az Egyenlítő környékén élő embereket. Van azonban három tényező, melyek kissé megkérdőjelezi ezt az elképzelést.

Először is az emberi bőr olyan helyeken is jelentős mennyiségű melanint tartalmaz, melyek nincsenek számottevő napsugárzásnak kitéve: ilyenek a genitáliák, a légutak és az orrnyílások környéke. Másodszor pedig számos állatfajt ismerünk - elég csak a gorillákra gondolnunk -, melyeket vastag szőrtakaró véd a naptól, ám bőrük mégis sötét, melaninban gazdag. Végül talán a legerősebb ellenérv az, hogy a közelmúltban sikerült kimutatni: a melanin kifejezetten enyhén szűri meg a napsugarakat, és így csak gyenge védelmet jelent a roncsoló UVB sugárzás ellen.

Mackintosh korábban rovarimmunológiával foglalkozott. A rovarok védekezőrendszerének tanulmányozói jól ismerik az anyag mikrobák elleni védekezésben betöltött szerepét. Máig azonban senki vetette fel, hogy ezt az anyagot az ember is a patogének elleni védekezésre használhatja.

Laboratóriumi körülmények között sikerült kimutatni, hogy a melanin gátló hatást gyakorol egyes mikroorganizmusok fejlődésére. Azt is tudjuk, hogy a melanizációért felelős fehérje, az attractin az immunrendszer irányításában is jelentős szereppel bír.

Mindezek fényében talán nem is meglepő, hogy a világos bőrű emberek a legérzékenyebbek a komoly bőrbetegségekkel szemben. A vietnami háború idején az amerikai hadsereg orvosai megfigyelték, hogy a fehér bőrű katonák háromszor akkora arányban kapták el a Streptococcus pyogenes okozta „jungle sores" (dzsungelbetegség) nevű bőrbetegséget, mint színes bőrű bajtársaik.

Melanin

A Sydneyben dolgozó James Mackintosh hipotéziséről a New Scientist adott hírt; a részletes kutatási eredmények pedig a Journal of Theoretical Biology című szaklapban jelentek meg.