Esélye sem volt a csernobili gyermekeknek<br/>

Ukrán és izraeli kutatók a DNS-molekulák váratlanul nagy arányú változásait tapasztalták olyan ukrán gyermekeknél, akik az 1986-os csernobili atombaleset után jöttek a világra - minden valószínűség szerint már károsodott ivarsejtekből.

A kutatók olyan szülők gyermekeinek genetikai állományát vizsgálták, akik a reaktorbaleset utáni védelmi és helyreállítási munkákban vettek részt. A gyermekeket két csoportra osztották: az egyik csoport tagjai a baleset előtt, a másik csoport tagjai a baleset után láttak napvilágot, vagyis testvérek DNS-molekuláinak ugyanazon szakaszait vethették össze a kutatók. Ezen kívül külső kontrollt is alkalmaztak (olyan szülők gyermekeinek vizsgálata révén, akik nem kaptak sugárfertőzést).

Az erőmű 4-es blokkja pár héttel a robbanás után, 1986 májusában

Az eredmények még a kutatókat is meglepték: a baleset után született gyermekekben átlagosan hétszer volt nagyobb a genetikai anyag megváltozásának, a mutációknak az aránya a kontroll csoportokhoz képest.

A gyermekek mutációinak kialakulása kétféleképpen történhetett: vagy születésük után, a testi sejtjeiket ért sugárterhelés hatására, vagy már eleve olyan sejtekből jöttek létre, amelyekben jelen voltak ezek az elváltozások - vagyis szüleik károsodott ivarsejtjeiből.

Az eredmények alapján a második lehetőség sokkal valószínűbbnek tűnik, mivel ellenkező esetben a testvérek testi sejtjeiben is magas mutációs arányt kellett volna találni - sőt átlagosan még magasabbat, hiszen ők általában hosszabb ideig voltak kitéve ugyanazon környezeti ártalmaknak. Összefüggéseket találtak a szülők sugárterhelésének időtartama és a mutációk aránya között is.

Mindez komoly bizonyíték arra, hogy az alacsony, de hosszan tartó sugárzási dózis komoly - az általánosan feltételezettnél sokkal komolyabb - változásokat okozhat a DNS-molekulákban, s nem kizárt, hogy ez a következő generációkra is továbbadódhat (amennyiben érinti az ivarsejteket, illetve azokat a sejteket, amelyekből az ivarsejtek fejlődnek ki). Meglepő lehet, de egy ilyen jellegű sugárterhelés sokkal károsabb, mint egy heves, de rövid ideig tartó sugárzás (például a Japánra ledobott atombombák hatásai). A Csernobil közelében élő népesség "kevésbé" drasztikus, de jóval hosszabb ideig tartó, és ezek szerint hatalmas mutációs nyomásnak volt - és van ma is - kitéve. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az új eredmények alapján sürgősen újra kell értelmezni a sugárterhelés és genetikai anyag károsodása közötti kapcsolatokat, amelyek a Japánra ledobott atombombák hatásain alapulnak, s nem kizárt, hogy alapvetően hibásak.

A részletes beszámoló a Proceedings of the Royal Society: Biological Sciences c. brit szaklapban jelent meg.

Ajánló:

Egy szívszorító honlap - vigyázzon a képekkel!

Korábban:

1986. április 26-án felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es blokkja. Ez a katasztrófa volt a legsúlyosabb nukleáris baleset, ami valaha érte a földet. Egyes kutatók állítják, 300-szor annyi sugárzó anyag került a Föld légterébe, mint a hirosimai atombomba ledobásakor.