Noé acéltartályai<br/>

Az Amerikai Természettudományi Múzeumban épül Noé bárkájának 21. századi változata. A kor szellemének megfelelően az állatok nem egészben és párosával, hanem kis darabokban, lefagyasztva kerülnek begyűjtésre.

A számos állatfaj - a rovaroktól egészen a bálnákig - szövetmintáit azért őrzik meg a jövő számára, hogy az összehasonlító genetikai vizsgálatok eddigi legszélesebb spektrumát tegyék lehetővé a kutatók számára, s hogy megmaradjanak a kipusztuló fajok genetikai információi.

Noé modern bárkája az Amerikai Természettudományi Múzeum alagsorának mintegy 700 négyzetméteres laboratóriuma, ahol egyelőre kilenc hatalmas acéltartályban helyezik majd el a folyékony nitrogénben hűtött mintákat. A tartályok mindegyike 70 000 szövetminta tárolására képes. A fejlettebb állatok esetében a szövetminták zöme belső szervekből (májból, lépből, veséből) származna, s átlagosan 1-2 grammot nyomna.

A fajok megőrzése "régen"...

...és napjainkban

"Az összehasonlító genetikai vizsgálatok központi tárházát akarjuk létrehozni" - mondta a New York Timesnak Dr. Michael J. Novacek, az intézet tudományos igazgatója, hangsúlyozva, hogy egy ilyen mintagyűjtemény a földi élővilág evolúcióját kutató szakemberek számára is alapvető fontosságú. A "bárka megépítésének" költségei körülbelül 1 millió USD-re rúgnak, amelynek egy részét a NASA fizeti - éppen azért, mert a földi élet mélyebb megértése alapvető fontosságú abban, hogy megtudjuk: mit és milyen módszerekkel kell keresni, ha majd más égitesteken, például a Marson vagy az Europán kutatunk élet után.

Nem ez az első ilyen kezdeményezés a tudomány történetében. A Louisiana Állami Egyetemen például már a 70-es évek vége óta folyik különféle gerincesek, főleg a ritka madárfajok szövetmintáinak gyűjtése. Körülbelül két évtized alatt 37 000 madár- és 15 000 egyéb faj szövetmintáit gyűjtötték össze. Az újítás bevezetése a biotechnológia fejlődése miatt vált lehetővé, az igény pedig már régóta megvolt a biológusokban, hiszen valóban elég furcsa, hogy "egy kitömött állatból minden látható, csak éppen a lényeg, a belső tartalom, illetve a genetikai információ hiányzik".

Az Amerikai Természettudományi Múzeum tervei azonban lényegesen nagyratörőbbek: a "bárka feltöltésének" végére mintegy 1 millió állatfajt szeretnének ilyen módon megőrizni. Az állatfajok becsült száma minimum 1,5 millió.

A minták tárolására szolgáló, vonalkódos azonosítóval ellátott tartóedények adatait természetesen számítógépes adatbázisokban rögzítik. Az adatok a szokásos információkon kívül azt is tartalmazzák majd, hogy egy adott minta hányszor volt kiolvasztva és újrafagyasztva (minden ilyen művelet roncsolja a mintát). A terem a múzeum vendégei számára nem látogatható.

Dr. Novacek a New York Timesnak elmondta, hogy nem tervezik a kipusztult életformák klónozással történő "felélesztését". A fajok megmentésének nem ez a megoldása, hiszen ettől a kihalás fő okát, az élőhelyek elpusztítását nem akadályozzuk meg.

Élt két napot

Dr. Novacek véleményét a Science magazin 2001. januári cikke annyiban erősíti meg, hogy egyelőre a klónozás technikája sincs megfelelően kidolgozva. A tudományos hetilap arról számolt be, hogy megszületett, majd két napra rá elpusztult egy iowai genetikai kutatóközpontban a világ első olyan állata, mely egy veszélyeztetett faj, a Délkelet-Ázsiában élő gaur (dzsungeltulok) klónja. A Noah (magyarul Noé) névre keresztelt gaurbébi egy hím gaur bőrsejtjeinek, és egy sejtmagjától megfosztott szarvasmarha petesejtjének genetikai frigyéből származott. Csupán ez az egy példány született meg 2001. január 8-án a 44 embrióból, és ez is a vártnál később. Ugyanis a kutatók már novemberben, császármetszéssel világra akarták segíteni, ám közben kiderült, hogy a gaurok vemhessége hosszabb, ezért vártak januárig.

A legtöbb klónozott állatnál komoly rendellenességek lépnek fel röviddel a születés után, főként tüdőproblémák, vagy abnormálisan nagy testsúly. Noah azonban látszólag teljesen egészségesen, normális 36 kilós testsúllyal született, 12 órával később pedig már járni is tudott. Újabb fél nap elteltével azonban erős hasmenése kezdődött, aminek oka egy, a szarvasmarhák emésztőrendszerében gyakran előforduló baktérium volt. Az újszülötteknél azonban halálos mennyiségű toxint termel, és hiába kezelték ellenméreggel és antibiotikumokkal, Noah az állatorvosok erőfeszítései ellenére kilehelte páráját. A kutatók szilárd meggyőződése, hogy korai pusztulásának oka nincs összefüggésben klónozott mivoltával, és a veszélyeztetett állatok klónozását továbbra is folytatni kívánják. Újból kísérleteznek gaurral, valamint egy spanyol hegyikecske-fajjal, a bucardóval, melyből már csak egyetlen egyed létezik a világon. (Természet Világa)

[origo]

Ajánló:

Az élővilág változatosságát kutató, illetve ennek megőrzése érdekében működő központ a múzumban.

Korábban:

2001. május 8. A földi élővilágot a legnagyobb kihalási hullám fenyegeti a dinoszauruszok eltűnése óta. A fajokat csak úgy menthetjük meg, ha megtanulunk egy területen élni velük - hangsúlyozza nemzetközi kutatócsoportok új jelentése. 2000. október 11. A tudósok első alkalommal klónoztak egy veszélyeztetett állatfajt, egy másik faj petesejtjét felhasználva. Nem biztos azonban, hogy ez lenne az üdvözítő megoldás.