Dinoszauruszok a Bakonyban!<br/>

Dínó maradványokat fedezett fel a Bakonyban Ősi Attila, az ELTE geológus hallgatója. Ezek az első csontmaradványok a mai Magyarország területéről - eddig csak lábnyomokat ismertünk a Mecsekből.

Ankylosaurus

A hazai dínórajongók nagy bánatára ugyanis a hüllők uralmával jellemezhető földtörténeti középidőben, vagyis a triász, a jura és a kréta időszakok idején szinte kizárólag tengeri képződmények rakódtak le a mai Magyarország területén. Emiatt aztán bővelkedünk a tengeri szervezetek ősmaradványaiban (pl. ammoniteszekben, csigákban, kagylókban), viszont alig-alig fordulnak elő az egykori szárazföldön élt élőlények fosszíliái. Korábban csak a Mecsekből kerültek elő biztató leletek, ezek azonban nem csontok voltak, hanem lábnyomok. Az első lábnyomokat még 1966-ban találták a Pécs melletti vasasi külfejtésben, az alsó-jura korú fekete kőszén meddő rétegeinek felszínén. Később Komló környékéről is hasonló leletek kerültek elő, így kapta a mecseki dinoszaurusz a Komlosaurus carbonis nevet. A történethez tartozó érdekes momentum, hogy az egyik legnagyobb lábnyom-együttest szintén ELTE-s geológus hallgatók találták 1988-ban mecseki terepgyakorlatuk során. A mecseki őshüllők mocsaras, lápos tengerparton éltek, mintegy 190 millió évvel ezelőtt. A mintegy 15 cm hosszú, háromujjú lábnyomaik őrződtek meg mindössze az időközben kőzetté szilárdult iszapban. A lépéshosszuk alapján feltételezhető, hogy maga az állat legfeljebb három méteres lehetett. Mindenki a mecseki területtől remélte, hogy a lábnyomok után előbb-utóbb megtaláljuk az egykori állatok csontjait is.

Richardoestesia fog

Rhabdodon priscus Ankylosauria Nodosauridae

Richardoestesia

A teljes leletegyüttes eddigi vizsgálata azt mutatja, hogy ezen a vidéken egykor folyókkal, tavakkal és árterekkel tagolt lapos terület volt, míg a tágabb környezetben néhány száz méter magas szárazabb terület igazolható. Az intenzív gyűjtések jelenleg is folytatódnak a Bakonyban, és biztosra vehető, hogy még számos szép lelet fogja megörvendeztetni a hazai paleontológusokat és a dínók nagyszámú baráti körét. A lerakódási környezet alapján azonban főleg fogakra és elkülönült csontokra számíthatunk, teljes, vagy részben teljes csontvázak előkerülésére jóval kisebb az esély.

Dulai Alfréd

Ajánló: