Képzeletünkben úgy él, hogy a gyermek nyugodtan és mélyen alszik, ágyúgolyót sütögethetünk a füle mellett, akkor sem ébred fel. Hogy ez nem minden családban természetes, arról számtalan szülő tudna mesélni. Dr. Novák Mártával, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alvásszakértőjével beszélgettünk a kisbabák alvási szokásairól, problémáiról.
Dr. Novák Márta
- Csakugyan magától értetődő, hogy a kisgyermek átalussza az éjszakát? - Szinte minden újszülött azzal a képességgel születik, hogy számára megfelelő ritmust kövessen az alvás és ébrenlét között. Olyan ritmust, ami biztosítja a pihenését, egészséges fejlődését. Ennek ellenére a gyermekek húsz-harminc százalékánál jelentkeznek alvással kapcsolatos problémák, amelyek gyakran az egész család éjszakai nyugalmára kihatnak.
- Léteznek orvosi szempontból is alátámasztott alvászavarok kisgyermekkorban? - Természetesen léteznek, de szerencsére a gyermekkorban jelentkező panaszok döntő részét a kicsi általában négy-öt éves korára kinövi. Ezek a problémák gyakran normális idegrendszeri fejlődéssel járnak együtt, és a rossz szokásokkal, neveléssel kapcsolatosak. Éppen ezért a gyermekkori alvászavarok diagnosztikájának kulcsa a részletes klinikai kivizsgálás.
- Milyen betegségekre gyanakodhat az orvos rosszul alvó kisgyermek esetében? - Alvászavarokat okozhatnak légúri és idegrendszeri rendellenességek, pszichológiai és pszichiátriai problémák. Gyermekgyógyászok, gyermektüdőgyógyászok, gyermekideggyógyászok, fül-orr-gégészek, pszichológusok, fejlődésneurológiával foglalkozó szakemberek egyaránt találkoznak alvászavarokkal. Sajnos hazánkban még viszonylag ritka szakterület az egyes országokban már önálló alvásmedicina, mely bizonyos esetekben több szakember együttműködését igényli.
- Mit tehet az a szülő, aki józanul felmérte, hogy gyermekénél nem csak időnkénti nyűgösség, fogzás, késő esti fedobottság, rosszul kialakított szokások okoznak alkalmanként álmatlanságot, ám az orvos azzal hárítja el a kivizsgálást, hogy ilyesmi minden gyereknél előfordul, majd elmúlik magától? - Mint említettem, az esetek egy részében ez valóban így van. Ám az anyák kiváló ösztönökkel rendelkeznek, pontosan érzik, ha többről van szó. Fontos szempont lehet, ha a gyermeknél egyéb zavaró tünet is jelentkezik. Azt tanácsolom, először gyermekorvosukkal beszéljenek, aki segít majd abban, hogy megfelelő szakemberhez kerüljenek.
- Mennyit kell aludni egy gyermeknek? - Az újszülöttek alvása mind mennyiségileg, mint minőségileg különbözik az idősebb gyermekek, illetve felnőttek alvásától. Ők még napi 18 órát alszanak, és ez az alvásmennyiség egyéves korra fokozatosan 14-15 órára csökken. Az alvás-ébrenlét fázis 3-4 óránként váltakozik. A felnőttekre jellemző ritmus csak később alakul ki, de érdekes, hogy a reggeltől estig, illetve az estétől reggelig terjedő két időszakban az alvásmennyiség már születéstől kezdve nem egyforma, több esik az este nyolc óra utáni időszakra. Egyéves korban már kétszer annyit alszik a baba éjszaka, mint nappal, óvodáskorra pedig a hosszú éjszakai alvás mellett már csak egyetlen nappali - a délutáni - alvás marad meg.
- Lehet-e valamilyen módon siettetni, hogy az újszülött elhagyja az éjszakai szopást, és végre az anya is végigaludhassa az éjszakát? - Igen nagyok az eltérések a babák között. Annyit mindenképpen tehetünk, hogy az esti szopást - ha csak a baba nem jelzi, hogy éhes - kicsit kitoljuk, éjszaka pedig csak akkor szoptatunk, amikor magától felébred. Nagyon hamar, akár egy-két hónapos korára is elérkezhet az idő, amikor az esti szopás után legközelebb hajnali négykor, ötkor jelez, hogy üres a pocakja. És ettől kezdve szinte naponta hosszabb lesz az egybefüggő éjszakai pihenés. Kövessük a ritmusát, próbáljunk ráhangolódni az igényére.
- Amíg szopik éjszaka is, addig legalább tudjuk, mi a teendő. Akkor válunk teljesen tanácstalanná, amikor a nagyobbacska csecsemő éjszaka felriad, és órákon át sír. - A felnőttekhez hasonlóan minden kisbaba éjszakánként négy-öt alkalommal felszínesebb alvásszakaszba ér, és ilyenkor könnyebben felébred. Ez az ébredés optimális esetben azonban nem is tudatosul, apró mozgások, fejfordítás, cuppogó hangok, a légzési ritmus változása jelzi az új alvási ciklust. Egyes csecsemők azonban teljesen éberré válnak, és időre van szükségük, amíg újra elálmosodnak. Alvászavarról akkor beszélhetünk, ha a hat hónapnál idősebb csecsemő legalább hetente öt éjszaka, éjszakánként legalább egyszer felébred. A szülők sokféle "trükköt" bevetnek, melyek rossz altatási szokássá merevedhetnek. Pedig legtöbbször elég, ha a csecsemőt kedves szavakkal megnyugtatjuk, megsimogatjuk, és a baba előbb-utóbb visszaalszik. Ahhoz azonban, hogy a szülő az éjszakai ébresztéseket nyugodtan tűrje, szükséges, hogy életritmusával is alkalmazkodjon a csecsemőjéhez. Ha arra lehet számítani, hogy a következő éjszakát sem fogja zavartalanul végigaludni, inkább ő is aludjon egyet napközben. Fontosabb, hogy kipihenje magát, minthogy a házimunkával legyen naprakész, mert ha éjszaka megszólal a kis "vekker", hamar elfogyhat a türelem. Az anya ilyenkor esetleg türelmetlen, kiabál, csapkod, mert napról napra kimerültebb. A gyerek persze érzi az ideges légkört, és most már jó oka van arra, hogy ne tudjon elaludni.
- Rontunk a helyzeten, ha a kicsit az ágyunka engedjük? - Nem baj, ha azt tartja természetesnek, hogy olykor, vagy akár rendszeresen a szülők ágyában alszik. Csak akkor van probléma, ha ez a másik szülőt zavarja, hiszen a házaspárnak szüksége van az intimitásra.
- Panaszkodnak arról is, hogy a baba este nem tud elaludni. - A gyerek tanulási folyamat során sajátítja el, hogy egyedül is tudjon aludni. Ezt a folyamatot idegrendszeri és értelmi fejlődés, személyiségjegyek, környezeti hatások és később pszichés problémák befolyásolják. Csecsemő- és kisdedkorban az elalvás nehézségei ugyancsak a szülőnek jelentenek megterhelést. A csecsemők még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy kifárasszák magukat.
- Erre találták ki az altatódalt, a mesét. - És sok mást is. Ki kell alakítanunk olyan esti szertartásokat, amelyek egyértelműen jelzik, hogy elérkezett az alvás ideje. Fontos, hogy a gyerek ne azt érezze, szülei meg akarnak tőle szabadulni, és az igazán izgalmas dolgok majd ezután következnek. Ha a gyermek azt érzi, nincs rend, ami mindenkire nézve kötelező, akkor állandó alku tárgya a lefekvés ideje.
- Mire a gyerekek felnőnek, a szülők egy része is alvásproblámákkal küszködik. Van valami összefüggés a gyermekkori és a felnőttkori alvásproblémák között? - Nincs olyan megfigyelés, hogy a rossz alvó gyerekből feltétlenül álmatlanságtól szenvedő felnőtt lesz. A felnőttek problémái teljesen más tőről fakadnak, mások az okok és a terápia is. Stressz, kimerültség, hormonális változások, családi konfliktusok, testi és lelki betegségek befolyásolják alvási képességeinket. Azt viszont megfigyelték, hogy a szülők jelentős része éppen ebben az időszakban válik rossz alvóvá, s a krónikus kialvatlanság krónikus alvászavarrá válhat.
- A doktornőnek vannak gyermekei? - Igen, vagy egy négyéves fiam és egy őt és fél éves lányom.
- Biztos vagyok benne, hogy kitalálja, mit szeretnénk végezetül megkérdezni. - Nagyon szerencsések voltunk, mert a gyermekeink két hónapos koruktól fogva végigaludták az éjszakákat. Úgy gondolom, hogy az alkati adottságokon túl ehhez nagy szerencse is kell, mert bár sok múlik a nevelésen, az otthon légkörén, de mikor elkezdődnek az esti jelenetek, az éjszakai virrasztások, a legtürelmesebb szülő is rossz taktikához folyamodhat. Előfordulhat, hogy hibát hibára halmoz, s rossz alvási szokások alakulnak ki a családban.
Néhány jó tanács:
- ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a csecsemő külön szobában aludjon, - a lefekvést ne büntetésnek érezze a gyerek, - a gyermekszoba legyen megfelelő az alváshoz: csendes, nyugodt, barátságos, tele vidám, színes, puha játékkal, - engedjünk a gyerek ésszerű kéréseinek (résnyire nyitott ajtó, égve hagyott kislámpa, ágyba vihető puha játékállat), de ne hagyjuk, hogy különféle kifogásokkal halogassa a lefekvést, - a gyerek legyen elég fáradt az alváshoz, lefekvés előtt három órával ne aludjon, - szánjunk időt a lefektetésre, ragaszkodjunk a kialakult rituálékhoz.
Alvásrendelések, alváslaboratóriumok jegyzéke
- Heim Pál Gyermekkórház Belgyógyászati és Neurológiai Osztály 1089 Budapest, Üllői út 86., Tel.: 210-0720/1155-ös és 1384-es mellék
- HM Központi Honvédkórház, Budai Részleg Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központ 1126 Budapest, Királyhágó u. 1-3., Tel.: 212-1846
- Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Alváslaboratóium 1529 Budapest, Pihenő út 1., Tel.: 391-3356, 391-3267
- Madarász Utcai Csecsemő- és Gyermekkórház Csecsemő és Koraszülött Osztály, Alváslaboratórium 1131 Budapest, Madarász u. 22-24., Tel.: 349-8160
- Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Alváslaboratórium 1021 Budapest, Diósárok út 1/c., Tel.: 3559-733/7058-as mellék
- Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Pszichoszomatikus Ambulancia Alvásrendelés és -laboratórium 1089 Budapest, Nagyvárad tér 4., Tel.: 210-2953 vagy 266-0926/6303-as mellék Betegfelvétel: VIII., Korányi S. u. 3/a., szerdánként 9-11 óráig
- Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet I. Neurológiai Osztály, Alváscentrum 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116., Tel.: 391-5435, 391-5437
- Pszichopraxis Ambulancia (magánrendelő) 1051 Budapest, Kecskeméti u. 11., Bejelentkezés: 317-5684, 267-0509
- Szeged MJV Önkormányzat Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat 6724 Szeged, Vasas Szent Péter u. 1-3., Tel.: (62) 425-642/251-es vagy 252-es mellék
Dr. Novák Márta várja kérdéseiket a témával kapcsolatban a 317-56-48-es telefonszámon.