Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete

A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.

A Science magazin 2000 elején az elmúlt évek egyik legnagyobb tudományos eredményeként üdvözölte azt a felfedezést, miszerint emberi embriókból kinyert őssejteket laboratóriumi körülmények között is lehetséges tenyészteni. A tudósok most az őssejtek felhasználásának lehetséges módjait keresik, amelyek fő célja, hogy különféle szövetek sejtjeit állítsák elő. Az embrionális őssejtek abortuszon átesett embriókból és mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó programok meghagyott embrióiból nyerhetők ki, ám ezeket az eljárásokat komoly etikai aggályok kísérik.

A kutatók világszerte most vizsgálják azokat a mechanizmusokat, amelyek meghatározzák vagy befolyásolják az őssejtek fejlődését. Ha sikerül ezeket felderíteni és irányítottá tenni, akkor számos betegség - az Alzheimer-kórtól a keringési zavarokig - válik kezelhetővé, egészen új alapokon. A végső cél ugyanis az, hogy "rendelésre" lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van. Az őssejtek szaporításával és alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg szövetek pótlására, cseréjére.

A kutatásokhoz szükséges őssejtek alapvetően kétféle forrásból származhatnak: felnőtt, kifejlett szervezetből és embrióból. Az utóbbit alapvetően azért tartják alkalmasabbnak az ilyen jellegű vizsgálatokra, mert az embrionális sejtek értelemszerűen még igen korai fejlődési fázisban vannak, így többféle sejttípus létrehozására képesek. Új eredmények azonban azt mutatják, hogy a felnőtt őssejtek átalakulási képessége is nagyobb, mint azt eddig gondolták.

A területen dolgozó szakemberek többsége azonban egyetért abban, hogy egyelőre nem lehet megmondani, melyik az üdvözítő megoldás: sem az embrionális, sem a felnőtt őssejtekkel kapcsolatos kutatások nem értek még olyan fázisba, hogy ezt el lehetne dönteni.

A következő oldalakon a téma részletes bemutatása következik, a megértést segítő ábrák kíséretében.

Mik az őssejtek? - Embrionális és felnőtt őssejtek: totipotens, pluripotens és multipotens változatok
Az őssejtek olyan sejtek, amelyek életük végéig megőrzik osztódási képességüket, s még bármilyen, vagy legalábbis számos sejttípus kialakulhat belőlük. Szerepüket és típusaikat úgy tanulmányozhatjuk a legegyszerűbben, ha az emberi szervezet fejlődésének fényében vizsgáljuk őket.

Őssejt források - Az embrionális őssejtek kinyerési módszerei
Emberi embrionális őssejteket jelenleg két forrásból lehet kinyerni. Mindkét módszert állati modelleken fejlesztették ki, s heves etikai viták övezik őket.

Az embrionális őssejtek felhasználási lehetőségei - sejtterápia
Az embrionális őssejtek sejtkultúrákban történő tenyésztése és vizsgálata számos okból alapvető fontosságú a biológia- és orvostudomány számára.

Sejtterápia és immunrendszer
Nem kérdés, hogy egy egészséges immunrendszer hogyan reagál az idegen sejtek felbukkanására. A kilökődés problémájával a jövő sejtterápiájának is szembe kell néznie. Ebben az esetben azonban az alapoknál is lehet kezelni a problémát.

Felnőtt (multipotens) őssejtek és alkalmazási lehetőségeik
Mire képesek a felnőtt őssejtek embrionális társaikhoz képest? Lehetséges-e, hogy a csak a felnőtt őssejteket használjuk sejtterápiára és embriológiai kutatásokra, elkerülve az emberi embriók felhasználása körüli vitákat?

Zárszó

(Írta és összeállította: S. T.)