Bush: korlátozott embrionális őssejtkutatások támogatása az USA-ban

George Bush amerikai elnök washingtoni idő szerint csütörtök este, országosan közvetített tévébeszédben jelentette be: szigorú korlátozó feltételek mellett hozzájárul az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kísérletek szövetségi forrásokból történő anyagi támogatásához.

Fotó: Reuters

Bush ugyanis hangsúlyozta, hogy a döntést nagyon átgondoltan és körültekintően hozta meg, s a korlátozott támogatást az őssejt-biológiában, illetve a sejtterápiában rejlő óriási gyógyászati lehetőségek indokolják - például az amerikaiak millióit sújtó Parkinson- és Alzheimer-kór esetében. Bush szerint olyan döntés született, amely nem lépi át az alapvető erkölcsi korlátokat. Tény, hogy a közelmúltban a kormányzat világosan elhatárolta magát az embriók kutatási célra történő klónozásától, amit a parlament alsóháza is megszavazott (lásd korábbi cikkeinket).

A döntés hirtelenségéhez hozzájárulhatott - pár napja ugyanis csak szeptemberre ígérték -, hogy Bushnak jól jöhetett az ember reproduktív (szaporodási célú) klónozása körüli cirkusz az elmúlt napokban. Ehhez képest ugyanis hatvan - már létező - sejtvonal továbbszaporítása elhanyagolható etikai kérdésnek tűnik. Különösen annak fényében, hogy ezeket a sejtvonalakat a mindössze 5-7 napos hólyagcsíra belső sejtjeinek kivételével hozták létre, s ezeket próbálják laboratóriumban tenyészteni (ún. sejtklónozás). E sejtvonalak tudományos jelentősége ugyanakkor mérhetetlenül nagyobb, mint amit az ember teljes klónozásának agyréme nyújthat.

Elemzők kiemelik, hogy az elnök döntése így is jelentős elmozdulás a választási kampány alatt hangoztatott hozzáállásához képest, amikor még ezt elképzelhetetlennek tartotta. Valószínű azonban, hogy nagyon súlyosan esett latba a "fordított agyelszívás" megakadályozása, amely a téma vezető amerikai szakembereit máris Nagy-Britanniába vonzza, illetve az ebből következő tudományos és gazdasági problémák (a sejtterápia ugyanis óriási üzletnek is bizonyulhat).

A bejelentést követő vélemények mind a támogatók, mind az ellenző részéről igen óvatosak voltak. Az életvédő szervezetek pozitívan reagáltak, a katolikus egyház azonban kifogásolta a döntést, mivel szerinte hozzájárul az emberi élet tiszteletének sárba tiprásához. A tudományos közösség némi megnyugvással vette tudomásul, hogy a kutatásoknak legalább egy része biztosítottnak látszik. Ugyanakkor azonban továbbra sincs lehetőség arra, hogy a mesterséges megtermékenyítési eljárásokból feleslegben visszamaradt mintegy 100 000 embrióhoz hozzányúljanak.

Bush azt is bejelentette, hogy a kutatások ellenőrzésére egy elnöki tanácsot hoz létre, Leon Kass, a Chicagoi Egyetem konzervatív bioetikusának vezetésével. A testületben a kutatókon kívül orvosok, jogászok, sőt teológusok is helyet kapnak.

A USA Today c. lap augusztus 7-én közzétett felmérése szerint az amerikaiak 55%-a támogatná az embrionális őssejtkutatásokat. 29%-uk ellenzi, 13%-uknak nincs véleménye, míg 3%-ban a körülményektől tennék függővé.

S. T.

Előzmények

• Az amerikai képviselőház a klónozás ellen szavazott
  2001.08.01. Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza a mindenfajta emberi klónozást betiltó törvényjavaslat mellett szavazott, elutasítva a kutatásokat célzó eljárásokat is. A nem klónozott, lefagyasztott embriók használatáról még nem született döntés.
• Őssejtek: szavazás előtt az amerikai szenátus - Bush ügyesen manőverez
  2001.07.31. Az amerikai szenátus ma dönt arról a törvényjavaslatról, amely betiltaná az emberi klónozás minden formáját - a teljes emberi szervezet létrehozását és az embrionális őssejtek tisztán klónozási technológiával történő előállítását is. Valószínűnek látszik azonban, hogy mesterséges megtermékenyítési eljárásokból feleslegben visszamaradt embriókat lehet majd használni a kutatásokhoz. Ha ez valóban így lesz, nem indul meg a fordított agyelszívás folyamata, amely az amerikai őssejt-biológusokat Nagy-Britanniába vonzaná.
• Tombol az őssejt-háború Amerikában
  2001.07.26. Bush szorult helyzetben van, s egyelőre képtelen dönteni az embrionális őssejtekkel kapcsolatos kutatások támogatásának ügyében. A közvélemény, a szenátus és a tudósok nagyobb része a kísérletek engedélyezését sürgeti. Közben újabb nagy eredmény született a felnőtt őssejteknél, ahol máj-, ideg- és izomsejtek után vesesejtek is kialakultak vérképző csontvelői őssejtekből.
• Átkelés az embrionális Rubiconon - eltérő hazai vélemények az embriók felhasználásáról
  2001.07.21. Amerikai kutatók először állítottak elő embriókat tisztán kutatási célokra, hogy őssejteket tenyésszenek ki belőlük. A téma vezető hazai szakembereinek véleménye nem minden vonatkozásában egyezik e súlyos etikai kérdéseket felvető, eddig példátlan lépésről. A kutatásokba bekapcsolódók többsége viszont egyelőre csak állatkísérleteket javasolna.
• Az őssejtek aranykora - a jövő gyógyászatának nagy ígérete
  A jövő gyógyászatának egyik legígéretesebb területe a sejtterápia, az őssejtek alkalmazása. E bizonyos fejlődési irányokba még nem, vagy csak kevéssé elkötelezett sejtek szaporításával és fejlődésük irányításával számos betegség válhat kezelhetővé és gyógyíthatóvá. Az [origo] dossziéja az orvosbiológiai kutatások egyik leggyorsabban fejlődő és etikai szempontból egyik "legforróbb" területéről.