Mezei egereken végzett génterápiás beavatkozások hatására a hím állatok sokkal kedvesebbek és hűségesebbek lettek a nőstényekkel. Az eredmények elősegíthetik az autizmus kialakulása mögött húzódó idegrendszeri problémák mélyebb megértését is.

Az amerikai Emory Egyetem kutatói a gént szállító vírust egyenesen az állatok agyának ventrális pallidum nevű részébe injekciózták. A ventrális pallidum az érzelmi funkcióknál főszerepet játszó limbikus rendszer és a mozgatórendszerek között teremt kapcsolatot, egyfajta integráló szerepet töltve be. Korábbi kísérletek során kiderült, hogy szerepet játszik a motivációban, valamint a kellemes tapasztalatok és a jutalmazási mechanizmusok megerősítésében.

A bejuttatott gén hatására megnőtt az ún. vazopresszin hormon receptorainak mennyisége, így az állatok fogékonyabbá váltak a hormonra. Ennek hatására viszont a ventrális pallidum fokozta aktivitását. Az állatok végeredményben erősebb személyes kapcsolatokat építettek ki.

A kísérletek során hím mezei egereket 17 órára egy ketrecbe helyeztek, egy nőstény társaságában. Ezután ugyanezt megismételték, de harmadikként most egy újabb, hasonló kinézetű nőstény is csatlakozott. A génkezelt egerek előnyben részesítették az általuk már korábban megismert nőstényt, míg a kontroll állatok - akik nem, vagy más agyterületre kaptak kezelést - nem mutattak semmiféle preferenciát. Ez az első eset, hogy egy génterápiás eljárás megváltozatott egy komplex viselkedési mintázatot.

Larry Young, a kutatásokat vezető szakember véleménye szerint nem kizárt, hogy a vazopresszin-receptorok hiánya is szerepet játszik az autizmus kialakulásában (a autistákat többek között a társas kapcsolatok és a kommunikáció súlyos zavarai jellemzik).

Az emberen végzett vizsgálatok során a ventrális pallidum már korábban "belekeveredett" a szerelemmel és a drogfüggőséggel kapcsolatos dolgokba. Young szerint ez nem meglepő, mivel "az emberek mindig is egyfajta függőségként gondolnak a szerelemre".

Kísérletek során megfigyelték, hogy azok a csíkos falú cellákba rakott állatok, amelyek ventrális pallidumába kokaint injekcióztak, ezután direkt keresték a csíkos falú cellákat. Agyukban ugyanis a drog okozta eufóriát a cella mintázatával asszociálták.

Young szerint a párkapcsolat kialakulása is ehhez hasonló folyamat. Amikor a hím a nősténnyel párzik, vazopresszin szabadul fel az agyában, ami serkenti a ventrális pallidum működését. A jutalmazási mechanizmust pedig a nőstény jelenlétével asszociálja.

A kutatók részletes beszámolója a Journal of Neuroscience c. szaklapban jelent meg (Pitkow, L. et al. Facilitation of affiliation and pair-bond formation by vasopressin receptor gene transfer into the ventral forebrain of a monogamous vole. Journal of Neuroscience, 21(18), 7392 - 7396, (2001).

Vole story
Angol nyelvű beszámoló a Nature Science Update oldalain.

[origo]