Vágólapra másolva!
Az influenzavírus tíz génjének már egyikében bekövetkező apró változás elegendő ahhoz, hogy a mikroorganizmus bizonyos törzseit kimondottan virulenssé tegye az emberek számára, tették közzé a Science című folyóiratban.
Vágólapra másolva!

Ez magyarázza, miként történhetett meg a négy éve Hongkongban pusztító influenzajárvány, melyben a megfertőzött emberek körében szokatlanul sokan, 18-ból hatan haltak meg, állítja a Wisconsin Madison Egyetemen folyó kutatást vezető Yashihiro Kawaoka.

A tudós szerint az ún. PB2-nek nevezett speciális gén meghatározott mennyiségű változása befolyásolja az influenzavírus kórokozó képességét. Mivel a jóindulatú formájában legfeljebb enyhe légúti megbetegedést okozó influenzavírus folyamatosan változik, és már egy apró mutáció elegendő, hogy elnyerje virulenciáját, bármely új törzs vagy altörzs felbukkanása feltételesen veszélyes az emberiség számára.

A jövőben lezajló influenzapandémiák, azaz világjárványok megakadályozása csak az újonnan kialakuló vírustörzsek potenciális kórokozóképességének megértése útján lehetséges.

Az influenzavírus természetes rezervoárjai a vízi szárnyasok. Róluk kerül át a kórokozó a sertésbe vagy csirkékbe, akik továbbítják az emberbe. Az 1997-ben lezajló hongkongi influenza-A vírus H5N1 altörzse okozta járványnak két különleges vonása volt. Elsőként itt írtak le olyan humán esetet, melyben az ember közvetlenül a csirkétől fertőződik, valamint a vírus egy-két formájánál extrém virulenciát tapasztalták, ugyanis 36 óra alatt képes volt pusztítani. A humán megbetegedések számának emelkedését végül a közegészségügyi hatóságok körülbelül 1,4 millió baromfi levágásával akadályozták meg.

Dr. Kawaoka és munkatársai a fertőzött szervezetekből vett mintákban vizsgálták a vírust. Laboratóriumi egerekkel folytatott kísérleteik során a H5N1-altörzset két csoportra osztották. Az egér igen jó kísérleti modellnek számít, mivel a vírus ugyanolyan hatással van rá, mint lenne az emberi szervezetre. Az enyhe légúti panaszokkal küzdő betegekből kinyert gyenge virulenciájú vírusok az egerekre is kevésbé voltak patogének, őket a viszonylag jó indulatú, míg a potenciálisan halálos, az egész szervezetet, szívet, illetve agyat is megbetegítő altörzset a veszélyes csoportba sorolták.

A kutatás következő szakaszába genetikailag módosított influenzavírusokat hoztak létre. A kórokozó, valamint a veszélytelen mikroorganizmusok génjeinek kombinációjával "összeállított" vírusok hatását továbbra is egerekben tesztelték. Bebizonyosodott, hogy a veszélyes csoport PB2-génje a vírus virulenciájának a kulcsa. A gén részletes vizsgálatakor apró elváltozást találtak az RNS egyik szakaszán.

Bár a PB2-gén szerepe még nem tisztázódott teljesen, a kutatók szerint olyan enzimet kódol, amely a fertőzött gazdasejtek molekuláris gépezetét további vírus termelésére készteti. Nem tudni, vajon a vizsgált mutációk valóban szerepet játszanak-e ebben a folyamatban, így ennek felderítése lesz a következető feladat.