A dolog csavarja: olyan anaerob baktériumokra van szükség, melyek a sebesen növekvő daganatok oxigénszegény belsejében jól érzik magukat, de elpusztulnak, amint elérik az oxigénben gazdag, egészséges szövetet.

Bert Vogelstein

"Az egészben az az izgalmas, hogy az eljárást kemoterápiával párosítva két tűz közé foghatjuk (kívülről és belülről egyszerre támadhatjuk) a tumort" - fogalmaz Bert Vogelstein a Johns Hopkins School of Medicine in Baltimore Maryland munkatársa.

A daganatok vér- és oxigénellátásáról a belsejükben kialakuló véredények gondoskodnak. Egyes daganatok azonban olyan gyorsan nőnek, hogy a belsejükbe nem jut elegendő vér és oxigén, és nekrotikus (elhalt) régiók alakulnak ki bennük, teli pusztuló és elhalt sejtekkel. Meglepő módon ez csak nehezebbé teszi elpusztításukat. A gyenge vérellátás miatt gyógyszerek nem érhetik el a szövet belsejét, míg a sugárkezelés is csak oxigén jelenlétében képes a sejteket elpusztítani. A kezelés végeztével a nekrotikus régió túlélő sejtjei újra osztódásnak indulhatnak.

Mindenevők?

A rákkutatók már régen felismerték, hogy az anaerob (oxigént nem igénylő) baktériumok az egészséges szövet károsítása nélkül képesek a nekrotikus régiót megtámadni. Az eddig vizsgált mikrobák azonban a daganatok egyes részeit érintetlenül hagyták. Vogelstein kutatócsoportja ezért kiszélesítette a kutatást 26 baktériumtörzs vizsgálatára.

Rákos egerek szervezetébe a Clostridium novyi talajbaktériumot befecskendezve az elterjedt a nekrotikus régióban, azok mind az élő tumorsejteket, mind a halott szövetet elpusztították. "Erre egyáltalán nem voltunk felkészülve" - állítja Vogelstein. "Azt gondoltuk, genetikailag kell majd módosítanunk a baktériumokat, hogy erre képes legyenek." A kórokozók azonban elpusztultak a daganat széle felé, a munkát csak félig végezve el.

Így a kutatók megpróbálták kemoterápiával ötvözni a kezelést. "Szinte látható volt, olyan gyorsan pusztult a tumor". A nyolc állat közül, akik kombinált kezelést kaptak, a tumorok drámai módon összehúzódtak, illetve teljesen eltűntek. Csupán egy állat szervezetében jelent meg újra a daganat - számol be eredményeiről a kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain.

"Okos ötlet ezeknek a különböző eljárásoknak az ötvözése" - mondta Rakesh Jain, a Harvard Medical School rákkutatója. "Csodálatos munka."

Globális ellátás

A baj csak az, hogy a nyolc állat közül három nem élte túl a kezelést. A kutatók feltételezése szerint azonban ennek az lehet az oka, hogy a daganatok olyan gyorsan pusztultak el, hogy a melléktermékek elöntötték az állatok vérkeringését.

Kistestű állatokban ezek a méreganyagok olyan gyorsan terjednek, hogy az állat nem bír megbirkózni velük. Emberekben azonban várhatóan nem lenne halálos. A kutatók szerint az elméletet mindenesetre nagyobb állatokon kellene ellenőrizni.

Feltételezések szerint évekbe telhet mielőtt a kezelést klinikai körülmények között kipróbálhatják. De mikor eljön az ideje, a szapora kórokozó készleteit könnyen elő lehet majd állítani. "Az elég világ szükségleteit kielégíteti az a mennyiség, amit a laboromban egy nap alatt kitermelek" - fogalmazott.

BK.

[origo]