2001: ezüstérmes melegből

Ez az év az emberi történelem második legmelegebb éve volt, és úgy tűnik, a felmelegedés folytatódni fog - jelentették be a World Meteorological Organization képviselői kedden.

Dermesztő hideg van Európában, mégis ez volt a történelem egyik legmelegebb éve

Az idei év átlaghőmérséklete magasabb az 1961-1990-es időszak éveinek átlagánál. A 2001-es átlaghőmérsékletet csak az 1998-as évé haladta meg, amikor a hőmérséklet a La Nina légköri jelenség hatására növekedett meg.

Földünk átlagos hőmérséklete 0.6 Celsius fokkal emelkedett az elmúlt száz év során, bár azt is hozzá kell tennünk, hogy az emelkedés nem volt folyamatos.

A 2001-es év 0.42 Celsius fokkal múlta fölül az 1961-től 1990-ig tartó időszak átlagát, de elmaradt az 1998-as év 0.58 Celsius fokos rekordja mögött.

"A következő években a hőmérséklet további növekedése várható" - fogalmazott Ken Davidson, a World Climate Program vezetője.

"A tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy a hőmérséklet a nyolcvanas évek óta lassan, de folyamatosan emelkedik. Egyelőre nem várhatunk mást, mint ennek a trendnek a folytatódását."

A World Meteorological Organization képviselői elmondták, hogy a felmelegedéshez valószínűleg további szélsőséges légköri jelenségek fognak társulni, úgy mint árvizek és szárazságok, továbbá éles hőmérséklet-ingadozások.

Mindazonáltal azt lehetetlen megjósolni, hogy pontosan hol fognak bekövetkezni ezek a jelenségek.

Az átlaghőmérséklet emelkedésének általános tendenciája persze nem jelenti azt, hogy a világ egyes részein nem lesz éppenséggel szélsőségesen hideg időjárás, mint ahogy tavaly télen Oroszországban történt.

A kutatók elmondták, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése és a szélsőséges légköri jelenségek gyakoriságának növekedése (mint a Közép-Ázsiát jelenleg sújtó pusztító aszály) konzisztens a globális felmelegedés mintázatával.

Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága (The United Nations Intergovernmental Panel on Climate Change), egy nemzetközi tudósszervezet figyelmeztetett, hogy az üvegházhatást okozó gázok (pl. szén-dioxid) kibocsátásának növekedése az emberi tevékenységek következtében legalábbis részben felelős a hőmérséklet-változás érzékelhető tendenciájáért.

A vezető ipari országok - az USA kivételével - a Kiotói Jegyzőkönyvvel elkötelezték magukat az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése mellett.

Korábban az [origo]-ban:

• Életre kel a Kiotói Jegyzőkönyv
  2001.12.06. A marokkói klímakonferencia résztvevői a teljes szabályozórendszerben megállapodtak, s elfogadtak egy politikai nyilatkozatot a keretegyezmény és végrehajtásának jelentőségéről.