A szíverősítő bikavér

Valóban az egészségünkre válhat, ha az ünnepek alkalmával megengedünk magunknak egy kis kékfrankost, vagy éppen bikavért. Angol kutatók szerint ugyanis a vörösbor féken tarthatja a szívinfarktus egyik legfőbb kiváltó okát.

A közelmúltban végzett tudományos vizsgálatok ugyanis feltárták, hogy a vörösborfogyasztás csökkentheti egy kulcsfontosságú vegyület, a szívinfarktus kialakulásában főszerepet játszó endothelin-1 képződését.

Francia paradoxon

A kutatók eredményei megerősítik azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a vörösbor a többi alkoholtartalmú italnál jótékonyabb hatást gyakorol egészségünkre. Így magyarázatot nyer a "francia paradoxon" néven emlegetett jelenség is, miszerint a franciákat érzékelhetően kisebb mértékben sújtja a szívinfarktus kockázata, mint angol társaikat, annak ellenére, hogy a két ország lakosai hasonló mennyiségben fogyasztanak telített zsírokat.

Korábbi vizsgálatok már jelezték, hogy a vörösborfogyasztás csökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Magyarázat helyett azonban jobbára csak spekulációk születtek - véli Tony Turner, a brit University of Leeds molekuláris biológusa.

"Sok hír jelent már meg a vörösbor 'jótékony hatásairól'. Ezek a hírek ritkán léptek túl a pletyka szintjén, ám annál gyakrabban tartalmaztak ellentmondást. Ez az első tudományos dolgozat, amely betekintést enged a vörösbor protektív hatásáért felelős mechanizmusokba" - jelentette ki a kutató a Nature folyóiratban megjelent cikk kapcsán.

A tanulmány szerint a vörösborból nyert nem alkoholtartalmú vegyületek meggátolják az endothelin-1 kialakulását. Ez a vegyület az erek összehúzódásáért felelős. Az endothelin-1 képződését gátló vegyületek csökkenthetik az erekben kialakuló zsíros lerakódások mennyiségét, s ezáltal a szívinfarktus kockázatát is.

A fehérbor és a rozé azonban nem befolyásolja az endothelin-termelést, ami arra utal, hogy a hatóanyagokat a polifenolok között kell keresnünk. Ezeket az anyagok - melyek egyébként a szőlőszemek héjából származnak - csupán a vörösborokban találhatók meg.

A mechanizmus felfedése lehetőséget teremt a kutatók számára, hogy felbecsüljék az optimális vörösbor-adag mennyiségét - állítja Roger Corder, a londoni Queen Mary University kutatója, a kutatócsoport tagja. "Ha önként jelentkezők szervezetében képesek vagyunk kimutatni az endothelin-szintézis mértékét, meghatározhatjuk a fogyasztandó ideális mennyiséget."

A vizsgálatokat laboratóriumi tehénszív-sejteken végezték. A University of Edinburgh endothelin-kutatója, David Webb éppen ezért arra figyelmeztet, hogy csak további kutatás mutathatja ki meggyőzően, hogy a folyamat hasonlóan fontos szerepet játszik-e az emberi szervezetben is.

Webb ugyanakkor kiemeli, hogy a vörösbor-kivonat rendkívül alacsony mértékben is erőteljes hatást gyakorol az endothelin-termelésre - jóval kevesebb is elég, mint amennyi egy mérsékelt borivó adagjában megtalálható. "Valószínűnek tartom, hogy a hatás embereknél is érzékelhető."

A folyamat szíve

A bor jótékony hatását magyarázták már a polifenolok antioxidáns-szerepével is. Úgy vélik, a C- vagy E-vitaminhoz hasonló antioxidánsok csökkentik az erek falán kialakuló zsíros lerakódások mértékét.

A közelmúlt széleskörű összehasonlító epidemiológiai vizsgálatai azonban nem erősítették meg, hogy az antioxidánsok valóban ilyen jótékony hatást gyakorolnak az egészségre. "Úgy vélem, túlságosan is komoly hangsúlyt fektettünk eddig a vörösbor antioxidánsaira" - fogalmaz Corder.

Más bizonyítékok viszont arra utalnak, hogy a bor kitágítja a vérereket, és megállítja a vörösvérsejtek összetapadását. Elképzelhető, hogy egymástól független jelenségekről van szó, de az sem lehetetlen, hogy a korábban felfedezett hatások valójában az endothelin-1 elfojtására vezethetők vissza. Hasonlóan vélekedik a skót kutató, Webb is: "Talán nem egy újabb jótékony hatással állunk szemben, hanem éppenséggel a folyamat szívére bukkantunk."

Ajánlat:

A kutatók részletes beszámolója a Nature 2001. december 20-27-ei számában jelent meg (Corder, R. et al. Endothelin-1 synthesis reduced by red wine. Nature, 414, 863 - 864, 2001).