Vágólapra másolva!
Egy osztrák orvos kimutatta, hogy egy-egy ember félős vagy nem félős volta egyértelműen összefüggésbe hozható az agy szerotonin-receptorainak sűrűségével. Ha a felismerés - amely még további bizonyításra szorul - helytállónak bizonyul, az annyit jelent, hogy a különböző fóbiák, félelmek, köztük például az úgynevezett pánikbetegség, szervi okokra vezethetők vissza.
Vágólapra másolva!

Dr. Johannes Tauscher, a bécsi egyetem pszichiátriai klinikájának orvosa az úgynevezett pozitron-emissziós tomográffal (PET) követte nyomon az agy anyagcsere-folyamatait úgy, hogy radioaktivitással jelzett molekulákat adott be injekcióban a kísérleti alanyoknak, s azután a PET segítségével megfigyelte, hogyan kötődnek ezek a receptorokhoz.

Elmondta: eddig is ismert volt, hogy a pszichikai folyamatok során jelentős szerepe van azoknak az anyagoknak, amelyek az idegekben az ingerületeket továbbítják (neurotranszmitterek), s ugyanez vonatkozik az ilyen anyagok felfogására szolgáló receptorokra is. Ma már a gyakorlatban is olyan készítményekkel gyógyítják a depresszióban szenvedőket, amelyek az idegsejtek között növelik a szerotonin koncentrációját. A másik fontos ilyen neurotranszmitter a szervezetben a dopamin, amelynek hiánya például a Parkinson-kórt okozza.

Tauscher és munkatársai tizenkilenc - 22 és 53 éves kor közötti - kísérleti személynél kérdőívvel tájékozódtak arról, mennyire hajlamosak az illetők a különböző félelmekre, majd a befecskendezett molekulák és a PET segítségével megbecsülték az illetők szerotonin-receptorainak mennyiségét. A kérdőívek, illetve a számlálási adatok összevetéséből kiderült: minél kevesebb a szerotonin-receptor az agyban, annál nagyobb a hajlam a félelmekre.

Az osztrák orvos szerint ez biológiai magyarázattal szolgálhat a félelembetegségekre, a fóbiákra és a pánik-rohamokra, s arra utal, hogy e bajok szervi eredetűek lehetnek. Az orvos kijelentette: A PET segítségével a jelek szerint sikerül feltárni az agyban bizonyos pszichiátriai megbetegedések okait, s a tudományos eredmények fontos következményekkel járhatnak a terápiák, illetve jobb gyógyszerek kidolgozásában. Tauscher most arra készül, hogy a kanadai tanulmányútja során nyert felismerések alapján bécsi klinikáján kiterjedtebb kísérleteket folytasson.