A valóban áttörésnek nevezhető eredményről Roger Gosden és munkatársai (McGill Egyetem, Montreal) számoltak be a Nature c. tudományos hetilapban (Wang, X. et al.: Fertility after intact ovarian transplant. Nature, 415, 385, 2002). A kísérleteket egyelőre patkányokon végezték, de a siker elérhető közelségbe hozta a teljes emberi szervek hosszú távú, ép állapotban történő tartósításának lehetőségét.

A patkányokból kivett, folyékony nitrogénben lefagyasztott, majd felmelegített és más állatokba beültetett petefészkek mintegy fele normálisan működött, s ezekben lejátszódott az érett petesejt kilökődésének folyamata (ovuláció). Az egyik befogadó állat pedig vemhes lett és normális embrionális fejlődés ment végbe.
 
Jelenleg a szervek hosszú távú lefagyasztása nem megoldható, mivel a fagyasztás és felmelegítés során a szövetek olyan mértékben károsodnak, hogy az a szerv működését lehetetlenné teszi. Főképpen a szervek érhálózata viseli nehezen az eljárást.

A petefészkek teljes átültetésére ember esetében olyan nőknél kerülhet sor, akiknél például egy daganatos betegség során alkalmazott kemoterápia miatt károsodnak ezek a szervek. A fagyasztási technika javulásával elméletileg bármilyen szervet képesek lesznek majd lefagyasztani és később újra felhasználni.

Korábban az [origo]-ban:

Az első kiütött sertések: mérföldkő az emberi szervpótlás felé
2002.01.02. Egy biotechnológiai cég olyan sertéseket klónozott, amelyek egy gén hiánya miatt áttörést jelenthetnek a fajok közötti szervátültetés terén.

[origo]