Biotechnológia - Európai válaszút előtt

Vágólapra másolva!
Az informatika után a biológia és a biotechnológia fogja képviselni a technológiai forradalom következő hullámát, és Európa e tekintetben is válaszút előtt áll - figyelmeztetett az Európai Bizottság.
Vágólapra másolva!

Ha passzív marad, vállalnia kell annak a következményeit, hogy ezeket a technológiákat másutt fejlesztik tovább és aknázzák ki. Aktív, kezdeményező politikával viszont kulcsfontosságú gazdasági előnyökre tehet szert, és minőségi változásokat érhet el a fő alkalmazási területeken, az egészségügyben, a mezőgazdaságban és az élelmiszergazdaságban, az iparban és a környezetvédelemben.

Az EU végrehajtó szerve szerdán e megállapításból kiindulva ismertette javaslatait egy átfogó uniós biotechnológiai politika kidolgozására. A kezdeményezést a márciusi barcelonai EU-csúcshoz való hozzájárulása egyik legfontosabb elemének szánja.

Az Európai Tanács tavaly tavasszal Stockholmban tartott értekezletéhez hasonlóan a barcelonai csúcs középpontjában is a két éve Lisszabonban elfogadott gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai stratégia megvalósítása áll. Lisszabonban azt a célt tűzték ki, hogy az évtized végére az uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági térségévé kell válnia.

A biológiai tudományok és a biotechnológia e stratégia kulcselemei közé tartoznak, de az unió egyelőre e területeken is lemaradásban van az Egyesült Államok mögött. A bizottság adatai szerint Európában több biotechnológiai vállalat működik ugyan, mint az Egyesült Államokban, de ezek kisebbek, sokkal kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak és jóval kevésbé tőkeerősek, mint az amerikai cégek.

Emellett az unióban még nem alakultak ki a biotechnológia fejlesztésének egységesen elfogadott elvi keretei és irányai, hanem ágazatspecifikus vagy általánosabb érvényességi körű politikák összevisszasága létezik uniós, tagállami és helyi szinten egyaránt - állapította meg a bizottság.

Brüsszeli becslések szerint a biotechnológia piaca 2005-re Európában elérheti a 100 milliárd eurót, 2010-re pedig világméretekben 2000 milliárd eurósra bővülhet, a mezőgazdaságot nem számítva.