A hosszú élet titka: a kevés alvás

A túlzásba vitt alvás akár 15 százalékkal is megnövelheti a korai halál kockázatát - mutatott rá egy nemrégiben végzett elemzés, melyet az American Cancer Association (Amerikai Rák Társaság) egymillió ember adatai alapján végzett. Az adatok a kétség árnyékát vetítik a napi nyolc óra alvás előnyeire.

A University of California, San Diego pszichiáterei arra a következtetésre jutottak, hogy a legtovább élő emberek mindössze hét órát alszanak éjszakánként. Nem egészen világos, hogy miért épp a hetes a mágikus szám, ám a jelek szerint a több alvás akár veszélyesebb is lehet, mint a kevés alvás. Rövid távon a halandóság csak akkor növekszik, ha négy óra alá csökkentjük napi alvásadagunkat.

Még soha nem fordult elő, hogy a kutatók egyszerre ennyi ember alvási szokásaiba nyertek volna bepillantást. Az amerikai vizsgálat egyben az egyetlen olyan felmérés, amely az alvás és a halandóság összefüggését vizsgálja úgy, hogy közben számításba veszi egyebek mellet a testsúly, a dohányzás és a mozgás tényezőit is.

Az átlagos amerikai naponta nagyjából hat és fél órát tölt alvással, ami érezhetően elmarad a javasolt nyolcórás napi adagtól. Az új elemzés azonban arra utal, hogy sokan szükségtelenül folyamodnak gyógyszeres kezeléshez annak érdekében, hogy az előírt penzumot teljesítsék.

"Annak sincs oka aggodalomra, aki nem alszik naponta nyolc órát" - nyilatkozta a kutatócsoport tagja, Daniel Kripke.

Az adatok tükrében úgy tűnik, a korai halál kockázata az álmatlanokat sem sújtja. Az altatók fogyasztása ugyanakkor napokkal megrövidítheti életünket. Kripke kutatócsoportja a közeljövőben azt kívánja vizsgálni, milyen hatása lehet a hosszú életre az ébresztőórák használata.

A vizsgálat kritikusai azonban azt remélik, a kutatók nem értékelik túl az eredményeket. Rámutattak, hogy az óriási adattömeg összegyűjtése során - a nyolcvanas években - nem az alvás vizsgálata, hanem a rákmegelőzés kutatása volt az elsődleges szempont.

Így sem az álmatlanság fogalmát nem határolták körül kellőképpen, sem az az említett altatószereket nem azonosították. A vizsgált személyek önként, óránkénti lebontásban adtak számot alvási szokásaikról; a kritikusok szerint az ezzel a módszerrel kialakított kép kevésbé árnyalt az elvárhatónál.

"Nem hiszem, hogy különös túlélési előnnyel járna, ha megfosztanánk magunkat az alvástöbblettől. A túlzásba vitt alvás hatásait csak célzottabb vizsgálatok segítségével állapíthatnánk meg" - vélekedik Daniel Buysse, a University of Pittsburgh alvásspecialistája.

Figyelembe kell venni továbbá a csökkent alvásszint bizonyos járulékos következményeit is. A hangulatingadozások, az ellenálló képesség csökkenése vagy a glukóz-intolerancia ugyan nem vezet közvetlenül korai halálhoz, de mindenképpen rontják az élet minőségét..

Korábban:

A csecsemők álmukban is tanulnak

Könyvajánlat:

Alvás álom bioritmusok