A kétfejű kígyó veszélyes élete

Vágólapra másolva!
A kétfejű szörnyetegekkel teli mítoszoknak, úgy tűnik, van némi valóságalapjuk. Bár a kétfejű kígyók meglehetősen ritkák, mégsem csupán mesebeli állatok. Nemrég Spanyolországban bukkantak egy hasonló, egyetlen testbe szorult, ám kétfejű hüllőpárra. A kutatók azt remélik, hogy a rendkívüli jelenséget tanulmányozva olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyeket a sziámi ikrek esetében alkalmazhatnak.
Vágólapra másolva!

"Általában néhány évente hallunk hasonló esetről" - jegyzi meg Gordon Burghard, a University of Tennesse herpetológusa, azaz csúszómászó-szakértője, aki már nem egy kétfejű kígyót tanulmányozott.

A Piniso falu közelében felfedezett kígyó nem mérges; az Elaphe scalaris faj egyedeként az erdei sikló rokonsági körébe tartozik. Az állat körülbelül 20 centiméter hosszú.

Burghard szerint nem csak a kutatók számára szerencsés fordulat, hogy felfedezték a társas életmódra ítélt kígyópárost, a vadonban ugyanis túlélési esélyük hosszú távon a nullával határos.

Elég egy pillantást vetni arra, hogyan vetik magukat először a zsákmányra, majd egymásra, megkísérelve kitépni egymás szájából a falatot. A táplálék elfogyasztása nem kis időbe telik, s közben természetes körülmények között teljesen kiszolgáltatottak a kígyókat fogyasztó ragadozóknak."

"Már annak eldöntése is nehézséget támaszt, hogy merre haladjanak, ami nem kifejezetten előnyös, ha gyorsan kell támadniuk."

Táplálékszerzésre csak akkor kerülhet sor, ha egyszerre éreznek éhséget, és mindketten ugyanazt a zsákmányt szemelik ki.

"Több szem ugyan többet lát, a vadonban mégsem szerencsés állapot állandóan kettesben lenni" - vélekedik James Badman, az Arizona State University kutatója. Az egyetem állatkertjében korábban 17 évig élt egy hasonló páros, őket nem sokkal azután fogták el, hogy kikeltek a tojásból.

Azonban még fogságban is támadhatnak nehézségek. A kígyók tájékozódásában kiemelt szerepet játszik a szaglás, és ha az egyik fej a másikon fedezi fel a táplálék illatát, könnyen megtámadhatja, sőt, megkísérelheti lenyelni társát.

Hasonló incidensek történtek ugyan, de Thelma és Louise, a San Diego Állatkert kétfejű kígyója hosszú élete alatt mégis 15 "normális" kígyóporontynak adott életet.

A kétfejű kígyók tulajdonképpen sziámi ikrek. A kialakuló embrióból egypetéjű ikerpár fejlődne, de a folyamat valamilyen okból megszakad, és az ikrek teste csak részben válik el.

Segítség lehet sziámi ikreknek

Az emberi sziámi ikrek háromnegyede holtan születik, vagy nem éri meg a születés utáni első huszonnégy órát.

Egyes sziámi ikrek a fejüknél, mások a mellkasuknál, vagy a medence táján nőttek össze. Hasonlóan, a kígyóknál is előfordul, hogy csak a testük kis része közös. A Spanyolországban talált pár teste viszont csak a nyaki részen, közvetlenül a fejek alatt válik ketté.

A kígyópáros élete hátralévő részét Valenciában, Enrique Font spanyol biológus laboratóriumában tölti majd. A kutató elmondta: még nem tudni, a belső szervek milyen arányban különültek el.

"Egyelőre azt sem tudni, milyen neműek a kígyók. Ha hímekkel van dolgunk, kíváncsi vagyok, hogyan udvarolnak majd. Egyes kígyófajoknál az udvarló hím a nőstény hátához dörgöli az állát. Nem tudom, hogy boldogulnak majd a feladattal, mint ahogy azt sem, hogyan reagál majd a nőstény, ha a hím fejeknek egyáltalán sikerül közös nevezőre jutniuk."

Tudományos szempontból mindenesetre legalább ilyen érdekes az a kérdés, hogy hogyan működik együtt a két agy a különböző szervek irányításában, vagy hogyan működik az éhség érzékelése.

Burghardt is számos problémára remél választ a kétfejű teremtmény vizsgálatától.

"Bár egyetlen testhez vannak kötve, ugyanúgy saját motivációkkal és személyiséggel rendelkező élőlények, mint bármelyik állat. Számunkra azonban lehetőséget teremtenek, hogy tanulmányozzuk, hogyan irányíthat egy közös testet két önálló idegrendszer. A vizsgálat során akár olyan eredmények is születhetnek, amelyeket a sziámi ikrek kezelésében is sikerrel alkalmazhatunk."

Ajánlat:

The Department of Ecology and Evolutionary Biology (EEB) (University of Tennesse)

EEB Herpetology Lab

Nem hiányzik a könyvtárából?

O'shea, Halliday: Hüllők és kétéltűek