Tény és való, hogy a háború sújtotta országokban az ellenség sakkban tartásának, a meghódított területek fölötti ellenőrzés megőrzésének egyik leghatékonyabb és legolcsóbb eszköze az elaknásítás. Egy taposóakna ára az egy dollárt sem éri el, a telepítés viszonylag gyorsan elvégezhető - s arra a területre, ahol egy akna már felrobbant, épeszű ember egyhamar nem teszi a lábát.

Becslések szerint világszerte több mint százmillió akna lapul a földben. Zömük olyan országokban, amelyekben éveken vagy évtizedeken át dúlt a polgárháború - mint Afganisztán, Angola, Kambodzsa, Bosznia. Az aknák által megölt vagy örökre nyomorékká tett emberek száma százezrekre rúg.

A felderítésükön és hatástalanításukon fáradozó csoportok hamarosan hatékony segítőkre lelhetnek egy jelentéktelennek tűnő rágcsálóban. Az Afrikában honos erszényes patkányról van szó, amellyel ígéretes kísérleteket folytatnak Tanzániában az antwerpeni egyetem kutatói.

Mint Baart Weetjens a német ARD televízióban elmondta: az állatkák szaglása rendkívül kifinomult. Emellett könnyen megtaníthatók az aknákban lévő robbanószer szagának azonosítására.

A patkányoknak előbb a labirintusban elrejtett TNT-kupacot kell megtalálniuk; minden egyes "találat" után finom falatokkal jutalmazza őket gondozójuk. Idővel kiviszik őket a szabadba, ahol már föld alá beásott aknákat kell megtalálniuk. A belga kutató szerint az állatok agyában olyan erősen összekapcsolódik a TNT szaga és az ínyencfalat, hogy ha az előbbi mégoly csekély mennyiségben is megcsapja az orrukat, lázasan kaparni és ásni kezdenek.

Csekély testsúlyuk révén a patkányokat nem fenyegeti veszély (az aknák csak bizonyos nyomóerő hatására detonálnak); további előnyük az aknakereső kutyákkal szemben, hogy találati pontosságuk jóval nagyobb: a tanzániai terepkísérletek során százszázalékosnak
bizonyult.

Emellett jóval gyorsabban végzik "munkájukat", mint a fémdetektorral keresgélő emberek. Egy-egy patkány egy óra leforgása alatt 300 négyzetméteres területet képes megbízhatóan átfésülni.

Mint Weetjens az ARD-nek elmondta, az erszényes patkányok olcsók, könnyen megszelídülnek, szállításuk, táplálásuk és idomításuk egyszerű. A belga szakember azt sem tartja kizártnak, hogy a rágcsálók génjeibe idővel beépülhet a TNT felismerésének képessége, így azt automatikusan átörökítenék utódaikra. Ebben az esetben pár év múlva igazi genetikai ellenfegyver állna az emberiség rendelkezésére a taposóaknák elleni hosszú harcban.

(MTI)