A "nyúlmásolásra" a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatócsoportja vállalkozott. Mint arról korábban beszámoltunk, más kutatóintézetek már sikerrel klónoztak birkát, szarvasmarhát, kecskét, egeret, disznót, sőt macskát is.
A kutatót elmondták, hogy az öröklött tulajdonságokért felelős gének felismerésén és elkülönítésén keresztül az állatok klónozása az emberi betegségek megértésében és gyógyításában tud segíteni. A klónozott nyulak különösen hasznosak lehetnek az emberi betegségek modellezésére, mivel élettani tulajdonságaik jobban hasonlítanak az emberéhez, mint a patkányoké vagy az egereké.
A kutatócsoport az állati klónozásban szokásos eljárások egyikét alkalmazta: felnőtt állat sejtjeit ültették be egy petesejtbe, és az így kapott embriókat pótanyák hordták ki. Jean-Paul Renard, a kutatás vezetője szerint a tudomány már képes bármelyik emlős klónozására, amennyiben a kutatók az adott faj petesejtjéhez és fiziológiai sajátosságaihoz igazítják módszereiket. A probléma továbbra is az alacsony hatékonyság.
Korábban az [origo]-ban:
Klóncica: hát lehet nem szeretni?
2002.03.07. Az első macska előállítása nagyban befolyásolhatja a klónozáshoz való érzelmi hozzáállást - nagy, kerek, ártatlan szemeivel jó bemelegítés lehet az első klónozott csecsemő megpillantásához.
Tejet a nyúlfarmról - kutatóknak
2001.09.07. A magyar kutatók anyagi okok miatt kezdtek genetikailag módosított nyulakkal kísérletezni, az olcsóbb megoldás azonban eredeti és igen jelentős tudományos tenyésztési eredményeket hozott.