Orosz vírussal amerikai baktériumok ellen

Csak egy évtizedet kellett várni a hidegháború után, és lehetségessé vált az elképzelhetetlen: az amerikaiak orosz csodafegyvereket vetnek be saját baktériumaik ellen.

A nyugati orvostudomány főáramából régóta kiszorult bakteriofágok, azaz olyan vírusok, amelyek baktériumokat képesek elpusztítani, hamarosan felválthatják az antibiotikumokat.

A multirezisztens, azaz több gyógyszerrel szemben is ellenálló baktériumok megjelenése fokozta az antibiotikum-helyettesítők iránti igényt. Glenn Morrisnak, a University of Maryland klinikai kutatójának, aki egyben egy kis biotechnológiai cég vezetője is, egy grúz kollégája ültette a fülébe bogarat. "Azt kérdezte tőlem - meséli Morris -, miért nem alkalmaztok fágterápiát? Erre én: miért, mi az a fágterápia?"

A "fágok", pontosabban a bakteriofágok olyan vírusok, amelyek ártalmatlanok az emberre nézve, de a baktériumokat természetes úton elpusztítják. A bakteriofágok gyógyászati lehetőségeit egészen az 1940-es évekig komolyan kutatták, ám amikor a hatékony antibiotikumok színre léptek, a kutatók elfordultak tőlük.

A volt szovjet blokk országai azonban nem mondtak le a fágterápia lehetőségeiről. A Szovjetunióban számos "fág-krémet", tablettát, sőt, orvosi kötéseket hoztak létre bakteriofágok felhasználásával.

Morris és munkatársai az elmúlt hónapokban klinikai vizsgálatokat folytattak, hogy kiderítsék: megfelelnek-e ezek a gyógyszerek az amerikai követelményeknek, és hogyan lehet rajtuk javítani.

Morris az Experimental Biology 2002 (Kísérleti Biológia 2002) című new orleans-i konferencián bejelentette: az emberi táplálékban előforduló Listeria baktérium tenyészeteit a fág-kezelés 24 óra alatt elpusztította, de hasonló sorsra jutott a Salmonella és az Escherichia coli is.

"A fágok hasznos segítséget nyújthatnának például az ételgyártásban vagy a csomagolásban" - vélekedik Morris.

Szemben az antibiotikumokkal, a bakteriofágok csakis egy baktériumtípust pusztítanak el, míg a többi, potenciálisan jótékony típusú baktériumot békén hagyják. Az Enterococcus bélbaktériumok igen veszélyes fertőzéseket okozhatnak sebészi beavatkozás vagy kemoterápia után, ám antibiotikum-rezisztens törzseivel eleddig az orvosok nem tudtak mit kezdeni. A bakteriofágok ezek ellen is védelmet jelenthetnek.

A fágok természetes körülmények között is köztünk vannak. A Morris által is vizsgált típus belülről támad: a fágok elszaporodnak a baktérium belsejében, majd szétrepesztik azt, és új gazda-baktériumot keresnek maguknak. A gyilkos folyamat egészen addig folytatódik, amíg találnak maguknak való baktériumot a közelben; ha a baktériumok elfogytak, csendesen elpusztulnak a bakteriofágok is.

Számító tudomány

A nyugat a baktériumokkal szembeni látszólagos közömbösségének egyik oka az volt, hogy a baktériumok "kicselezhetik őket" - fogalmaz Ruchard Young, a patogén mikrobák kutatója a bostoni Whitehead Intézetben. A baktériumot a legapróbb változás is rezisztenssé teheti a fágok ellen. A kutatók a fágok Achilles-sarkaként emlegetik ezt a jelenséget. De 30-40 különböző, ám ugyanarra a kórokozóra szabott fág keveréke már megoldja ezt a problémát. "A lényeg a megfelelő koktél" - véli Heidi Kaplan, a rezisztens kórokozók texasi kutatója.

"Az amerikai tudomány mindig is előítéletekkel viseltetett a szovjetek eredményeivel szemben" - teszi hozzá Morris, aki jelenleg a grúz fővárosban, Tbilisziben működő Bakteriofág-, Mikrobiológiai és Virológiai Kutatások Intézetével együttműködésben keresi a jövő gyógyszerét.

Morrisnak azonban a jelek szerint vállalkozó kedvű társai is akadtak a tudományos táborok közt felhúzott falak lebontására: a saját vállalata mellett két másik biotechnológiai cég máris bekapcsolódott az együttműködésbe.