Vízben született az első virág

Vágólapra másolva!
A mai Északkelet-Kína területén 124 millió évvel ezelőtt lerakódott vulkáni hamurétegben fedezték fel a legkorábbi virágos növények meglepően ép maradványait.
Vágólapra másolva!

Az, egyetlen eddig felállított rendszertani kategóriába sem sorolható virágos növény megkövült maradványa

Az új növénycsalád felfedezése rávilágít a fákat és virágokat is magában foglaló óriási növénycsoport korai tagjaira. A virágos növények jelenleg a vegetáció uralkodó részét alkotják, és alapvető szerepet játszanak az emberiség táplálékellátásában és rostos anyag utánpótlásában.

A kínai és amerikai kutatók egy homokszínű kőzetdarabban bukkantak a növénymaradványra. A fosszilis fajok az Archaefructus liaoningensis és az Archaefructus sinensis nevet kapták. Az új fajokra alapozva felállítottak egy új családot is (Archaefructaceae).

Ezeknek a fosszíliáknak a tanulmányozásával a táplálkozásunkban alapvető szerepet játszó növények őseit vizsgálhatjuk. Igen hasznos lehet a virágos növények közötti kapcsolatok megértése, különösen a molekuláris szintű genetikai manipulációk korában. Ezek a leletek segítenek a virágos növények evolúciós történetének megértésében is: mikor alakultak ki, és hogyan jutottak el a ma élő fajokig.

A bezáró kőzet kora alapján ezek a növények körülbelül 124,6 millió évvel ezelőtt éltek, vagyis a dinoszauruszok által uralt kréta időszakban. Az Archaefructaceae képviselői a jelenleg ismert legkorábbi virágos növények. Kicsit idősebb, mintegy 130 millió éves pollenszemcsék alapján tudjuk azonban, hogy már korábban is éltek virágos növények a Földön.

Hasonló korú vízililiomok maradványait szintén ismerjük, amelyek az Archaefructaceae család tagjaihoz hasonlóan vízben éltek. A most előkerült leletek meglepően teljesek: a gyökerek, a levelek és a szaporító szervek egyaránt jól látszanak. A majdnem teljes példány lehetővé tette annak megállapítását, hogy a növény vizes környezetben élt, és a szárazföldön képtelen lett volna a saját súlyát megtartani.

A levelek mintázata szintén vízi életmódra utal, nem is beszélve a növénymaradványok mellett talált hal fosszíliákról. Ezek a növények valószínűleg egy sekély tóban éltek, amelyet dinoszauruszok, krokodilok, teknősök és különböző halak népesítettek be.

Így nézhetett ki 140 millió évvel ezelőtt

A maradvány megtartási állapotának ismeretében nyilvánvaló, hogy a szirmok nem a fosszilizáció során tűntek el, ennek a növénynek soha nem is voltak szirmai.

A paleoboanikusok megvizsgálták, hogy a növények evolúciós törzsfáján hová illeszthetők be az új maradványok. A rokonságába tartozó egykori és ma élő fajok formájával összehasonlítva kiderült, hogy az Archaefructaceae az összes ma élő virágos növénnyel rokonságban áll.

Ez azt jelenti, hogy még azelőtt elágaztak a virágos növényektől, mielőtt a csoport mai modern tagjainak az őse megjelent volna, így jelenleg ez áll a legközelebbi rokonságban az elsőként kialakult virágos növénnyel. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a virágos növények vízi környezetben alakultak ki, ami ellentmond az eddigi elgondolásoknak. Néhányan azonban kétségbe vonják ezt az értelmezést. Szerintük ugyanis az Archaefructaceae a vízililiom korai, szirom nélküli változatának tekinthető, ami végül utódok nélkül kihalt.

Ajánlat:

Chinese And U.S. Scientists Identify The World's Oldest Flowering Plant From Fossil - Kutatók nyilatkoznak a leletről

Dulai Alfréd