Ausztráliai halkülönlegességek

Aki kíváncsi az alkalmazkodás szélsőséges példáira, utazzon Ausztráliába. Évmilliók óta változatlan testfelépítésű uszonyosok és téli álomba szenderülő halak teszik rendkívül érdekessé az ötödik kontinens különben csupán kétszáz fajtából álló édesvízi halállományát.

Valódi érdekesség az óránként egyet lélegző és 150 millió éve változatlan testfelépítésű queenslandi tüdőshal, valamint a nagy szárazság idején téli álmot alvó szalamandrahal.

Az utóbbi hosszúsága felnőtt korában sem haladja meg a 4,5 centimétert, leginkább sötét színű, uszonyokkal és farokkal rendelkező lárvának tűnik, és kizárólag Ausztrália távoli, bozótokkal benőtt délnyugati vidékének tavaiban fordul elő.

Gerald Allen halbiológus szerint ez az igen különleges halfaj a nyári szárazság idején eltűnik, majd a következő évben, amikor a tó újra megtelik vízzel, ismét előbukkan a semmiből. Allen vizsgálódásai során arra jött rá, hogy a csupán egy évet élő szalamandrahalak a nagy hőség elől a kiszáradt tó iszapjába ássák magukat, és átalusszák a forró évszakot, hogy azután az esős időszak kezdetén felébredve időben lerakják ikráikat.

A szélsőséges természeti viszonyokhoz alkalmazkodó állatok másik jellegzetes példánya a queenslandi tüdőshal, amely óránként egyszer jön fel a mélyből a víz felszínére, hogy oxigénnel töltse meg "tüdejét".

Allen szerint ezek a lények annak köszönhetik megmaradásukat, hogy képesek voltak alkalmazkodni Ausztrália különleges meteorológiai és természeti viszonyaihoz.